József Attila Tudományegyetem Bölcsészettudományi kar tanácsülései, 1967-1968, Szeged
1967. december 11., II. rendes ülés
Történelem. Közepes és 30 felelet alig akadt, vagy jelesre, vagy elégségesre, illetve elégtelenre feleltek. A jelöltek feltűnően kevés konkrét évszámot tudnak, kronológiai tájékozatlanságuk megdöbbentő, évszázadokban sem tudják elhelyezni a történelmi eseményeket. A középiskolák a történelem eseménytörténeti részét, valamint az ideológiai vonatkozású problémákat sematikusan kezelik. Földrajz. A tudást itt is igen alacsony szint jellemezte, volt olyan "3eloTt7’aki nem tudta megkeresni a térképen Lengyelországot. Idegen nyelvek. Évek hosszú során -át szóvá tettük^ hog;y a középiskola ‘nem tánit meg" a szótár kezelésére. • Ebből a körülményből az Írásbeli dolgozatokban súlyos hibák adódnak. Csak egy példát: Puskin a 19. /katonai/ században született. kapcsolatban az a tapasztalat, hogy a középiskolákra^előirt szókészletnek csak egy töredékét ismerik n jelöltek. Példaként említjük, hogy az orosz nyelvre jelentkezettok 50 %-a elégtelen dolgozatot irt, 80 % keptelen volt jelzős szerkezetet elragozni /nyolc even at tanultai: orosz nyelvet!/. A felvételi vizsgabizottságok elnökei szinte egybehangzóan kiállnak amellett, hogy a felvételi vizsgákon szerzett pontokat ne kelljen felezni, és így a szerzett és hozott pontok aránya 2:1'legyen a felvételi vizsga javára. Ennek a javaslatnak több oka van. Tapasztalatunk szerint a középiskolából hozott osztályzatok nem reális értékek, hanem a különböző tanulmányi szintű gimnáziumok közötti viszonyszámok, agy iskolán belül is ugyanez a helyzet, ha párhuzamos osztályok működnek. Az osztályzat ugyanis az osztályközösséget kitevő egyének általános tudásszintjéhez alkalmazkodik. Ilyen körülmények mellett nem lehet reális a hozott pontszámoknak nagy súlyt adni. Más rószről a felezés nélkül szerezhető, maximálisan 50 ponton belül sokkal árnyaltabban lehetne az egyes jelöltek megMelési szintje közötti különbségeket értékelni. Hogy milyen meglepő értékelési lehetőségek állnának igy rendelkezésre, azt az alábbi példa mutatja: ha egy jelölt 10 pontot hoz magával., és itt 14- pontot szerez, az jelenleg összesen 17 pontot ér el. Felezés nélkül ez a jelölt 24 pontos lenne. A jelenlegi pontossági rendszer mellett 17 összpontszámot kap az-a jelölt is, aki 8 pontot hozott magával és itt 18 pontot ért el. Nyilvánvalóan az utóbbi az itt szerzett 18 pontjával sokkal értékesebb számunkra, és ezt ki is fejezné hiven a^felezés nélküli pontszám, mert összpontszJena felezés nélkül az előbbi jelölt 24 pontjával szemben 26 pontot tenne ki. Noha a jelöltek beszédkészsége az utóbbi időkben valamit javult, nyelvtani felkészültségük és Írásbeli kife^ezéskészségük rendkívül gyenge. A többség a rendelkezésre álló kévés szókészletet sem tudja nyelvtanilag helyesen használni, és valamennyi modern idegen nyelvve St.sz.: 4190/1967.Készült: 40 pld-ban. Eng.: Biró János kari titkár.
