József Attila Tudományegyetem Bölcsészettudományi kar tanácsülései, 1967-1968, Szeged
1967. december 11., II. rendes ülés
- 3 -Idegen nyelvek. hvek kos3zu során át szóvá tettük, hogy a középiskola nem tanit meg a szótár kezelésére. Ebből a körülményből az Írásbeli dolgozatokban súlyos hibák adódnak. Csak egy példát* Puskin a 19. /katonai/ században született., Noha a jelöltek beszédkészsége az utóbbi időkben valamit javult, nyelvtani felkészültségük és Írásbeli kife jezéskészeé^ük rendkívül gyenge. A többség a rendelkezésre álló kevés szókészletet sem tudja nyelv -anilag helyesen használni, és valamennyi modern idegen nyelvvel kapcsolatban az a tapasztalatf hogy a középiskolákra előirt szókészletnek csal: egy töredéket -ismerik ás jelöltek. Példaként említjük, he y az orosz ngrlvre jelentkezettek 50 JS—a elégtelen dolgozatot irt, 30 ,ö ké. télen volt jelzős szerkezetet elragoz''- /nyolc éven át tanultak orosz nyelvet!/. A felvételi v; bizottságok elnökei szinte egybehangzóan kiállnak amelle1 agy a felvételi vizsgádon szerzett pontokat ne kelljen fel . és igy a szerzett és hozott pontok aránya 2*1 legyen a f- \l vén; éli vizsga javára. Ennek a javaslatnak több oka van. Tapadjál latunk szerint a középiskolából hozott osztályzatok nem reáfí: értékek, hanem a különböző tanulmányi szintű gimnáziumok ;^z>tti viszonyszámok, egy iskolán beiül is ugyanez a helyzet, hak 'huzamos osztályok működnek. Az oaztáiyzat ugyanis az osztály' j'aosséget kitevő egyének általános tudasszintjóhez alkalmazkodik. Ilyen körülmények inellett nem lehet reális a hozott pontszámoknak nagy súlyt adni. Más részről a felezés nélkül szerezhető, maximálison 50 ponton belül sokkal árnyaltabban lehetne az egyes jelöltek megfelelési szintje közötti nbsógeket értékelni. úyjy milyen meglepő értékelési lehet *T.ek állnának Így rendelkezésre, azt az alábbi példa mutatja: w / jelölt 10 pontot hoz magával, és itt 14 pontot szerezj a: ^ílenleg összesen 17 pontot ér el. Felezés nélkül ez a jele :*24 pontos lenne. A jelenlegi pontozási rendszer mellett 17 iizpontszámot kap az a jelölt is. aki 8 pontot hozott magával ér- ift 18 pontot árt el. lyiivánvalóan az utóbbi az itt szerzetig 18 vontjával sokkal ő'tókeőebb száiaunkra, és ezt ki is fejezné hlyen a felezés néin^li poueszáa, mert összpontszárna felen ár nélkül az előbbi j lö t 24 pontjával szemben 26 pontou tenne -,i* A felvételi vias ák értékelése a mérö3z^mo . .lapján. A mellékelt táblázat szakonkint és kari Ösazi-lténben összehasonlitja a hozott és szerzett pontok arányát,-: ;sszpontszámot összeveti a felvehetöség pontszárnának alsó haoárávJ3-«■ ..e^mutatja az elégtelen minősítésű Írásbeli és szóbeli vize , - t, feltünteti, hány 10 ponttal érkezett jelölt irt két olt n dolgozatot, hány 10 ponttal érkezethet kellett elutasít A fontosabb értékeknél százalékos összehasonlítást is tesz. u táblázatból kiderül, hogy a jelöltek szerzett pontjának átlaga egyetlen szakon sem érte el a hozott pontok átlagát# sőt a szerzett átlag lényegesen alatta marad a hozott pontok átlagának. Ugyanígy lényegesen alatta maradt az elért összpontszám átlaga /15»4/ a Celvenetőség alsó határának /16,2 pont/. A táblázatból kiderül, hogy a felvoáeli vizsgát tett 279 jelölt összesen 124 elégtelen doiijozatot irt, és 49 elégtelen feleletet adott. A
