József Attila Tudományegyetem Bölcsészettudományi kar tanácsülései, 1966-1967, Szeged

1967. április 26., IV. rendes ülés

b/ A nevelőmunka szervezettebbé és rendszeresebbé tétele érdekében javasoljuk^ hogy vezessék be a néhány felsőoktatási. intézmény1 un jé t_ .paszjalatokkal működő nevelőtanár!t osztályfőnöki illetve patronáló tanári rend azértu Felsőoktatási intézményenként a sajátos helyzet alapján ennek számtalan formája, alakítható ki. Az első és esetenként második évfolyamon szükséges segíteni a fiatalok átállását a középiskolai munkáról, életmódról az egyetemi, főiskolai munka- és életkörülményekre, Felsőbb évfolyamokon bizonyos mértékig megváltozott módszerekkel és céllal folyhat hasonló munka; itt előtérbe kerülnek a szakosodás, egyéni kutatás, a pályára való közvetlen fölkészülés kérdései, A tanszékek nevezzenek ki a csoportokhoz tanárfelelősöket, A «nevelőtanárofc" feladata a csoport hallgatóinak politikai nevelése, tanulmányaik segítése, ügyes-bajos dolgaik megbeszélése0 Hasznos, ha az lesz a nevelőtanár, aki a csoportnak fontos tárgyban szemináriumvezetője, Helyes, ha a "nevelőtanárí*' megbízást az állami vuz'etőszervek a pártbizottságokkal együtt adják és értékelik ís0 A nevelőtanár! patronáló rendszer nőm mentesítheti a nem nevelőtanárokat a nevelés feladata! alól.

Különös gondot kell fordítani arra, hogy a nevűiőmunkábf

jyetomi tanárok és

docensek is minél nagyobb számban és mér lekben bekapcsolódjanak. A vezető oktatók. ugyanis tapasztalatukkal;, tájékozottságukkal, tekintélyükkel nagyobb hatást tudnak a hallgatókra gyakorolni, mint fiatalabb kollegáik»

c/ Az oktatók vegyenek riszt a széleskörű tájékoztató munkában... Rendkívül nagy a nevelőhatása annak, ha egy oktató ismerteti a hallgatókkal külföldi, tanulmányút jának tapasztalatait, amelyek magukban foglaljál; a szakmai, gazdasági és; politikai kérdéseket egyaránt, Szakmai érdeklődésüket is ki kell elégítenie Erősíteni kell szakmaszeretetüket, ha hitelt érdemlően megismerhetik tudományáguk fejlődését, a hazai kutatások eredményeit, a vitákat stb. Ennek keretébon helyes megismertetni a hallgatókkal a szakmai-ideológiai problémákat is0 Az oktatók külföldi tapasztalatainak ismertetésére nagyobb mértékben keli felhasználni a KISZ szervezetek rendezvényeit is,

d/ Az oktatók törekedjenek o hallgatókkal való differenciált foglalkozásra»

Ez a tömegoktatás körülményei között koriárokba ütközik. Indokolt azonban azt a követelményt felállítanunk, hogy a kiemelkedő'képességű hallgatókkal a TDK-n túlmenően egyénileg is foglalkozzanak oktatóink» A szakéiul, .képzés és a tudományos utánpótlás érdekében vonják be az arra legalkalmasabb hallgatókat a tanszék és az egyes oktatók tudományos kutatási feladatainak megoldásába, bízzák meg őket önálló részfeladatok ellátásával, Ugyanakkor nyújtsanak segítséget - a jó tanulókat is aktivizálva - az önhibájukon kívül hiányokkal küzdő munkás és paraszt gyermekeknek tanulásukban,

e/ Az egyetemek állami vezetői helyezzenek nagy súlyt az ok t jtók példamutató,

fegyelmezett magatartáséra. Követeljék meg az előadásod

’ináriunok és gyakorlatok pontos megtartását, hogy a hallgatók fegyelmezett munkája is reális cél legyen

f/ Szorgalmazni kell, hogy az oktatói: szakmai, idsológi á_és politikai rátermettség mellett rendelkezzenek pedagógiai felkészültséggel is,, Uj oktatók felvetőiénél vizsgálják meg a pedagógiai készséget is» A tanszékek munkaértekezletein célszerű rendszeresen megvitatni a tapasztalatok kicserélése érdekében az oktatás, nevelés egyes tartalmi és nódsz rtani problémáit, napirendre kell tűzni a felsőoktatási pedagógiai kutatások legújabb - a pedagógiai sajtóban is közzétett - tudományos eredményeinek ismertetését, az alkalmazás lehetőségeinek elemzését,

St.sz.: 344°/1566. Készült: 120 pld-ban, Eng.í Biró János kari titkár.