József Attila Tudományegyetem Bölcsészettudományi kar tanácsülései, 1966-1967, Szeged
1967. április 26., IV. rendes ülés
'ihr a fiatalok számára általában és testületeik ezámára különösen. Hangoztatták, hogy a tanároknak az órákon kivul is közelebb kell kerülni a hallgatókhoz, az eddiginél jobban meg kell ismerni életkörülményeiket, tanulási nehézségeiket, szociális gondjaikat. Elsősorban nem szervezeti területen kell újabb utakat, megoldásokat keresni, mert a jelenlegi keretek jók és elégségesek, inkább a nevelés szubjektív feltételeire és tényezőire kell összpontosítani figyelmünket. Érintették a hozzászólások az uj ösztöndi jrendszer problémáját s ezzel kapcsolatban konkrét javaslatot is tettek annak érdekében, hogy az ösztöndíj még erőteljesebben serkentsen jobb tanulmányi eredményre. Javaslatok- 2 -hallgatok túlterheléséről nagymértékben megoszlanak a vélemények. Ellenvélemények hangzottak el azzal a most erőre kapó tendenciával szemben, amely az oktatásban az előadásokat háttérbe kívánja szorítani. Akadt olyan vélemé ly, amely szerint a jelenlegi egyetemi oktatás /legalább is ka^-x viszonylatban/ még mindig középiskolás jellegű, az anyag besulykolásával foglalkozik, és a hallgatókon alkalmazott ellenőrzés is kicsinyest , E vélemény szerint a patronálok és védnökök rendszere végső soron Önállólblanságot eredményez. Emlités történt az oktatók körében elszigetelten jelentkező súlyos anomáliákról is /iszákosság stb./. Foglalkoztak a hallgatók elosztásával, amely mai formájában nagy teret enged a protekciózásnak, igazságtalanságoknak. Mindez súlyosan visszahat a hallgatók magatartására már a tanulmányi évek alatt. A hallgatók eszmei-politikai és erkölcsi magatartására vonatkozóan még mindig megoszlanak ugyan a vélemények, de korántsem divergálnak már olyan mértékben, mint a korábbi években: az oktatók nagy többsége pozitiv folyamatokat és előrehaladást tapasztal e tekintetben. Abban viszont nagyjában egyetértő vélemény alakult ki, hogy az ávről-évre Karunkra kerülő hallgatók nagy többségét inkább a mérsékelt képességekkel párosult szorgalom, mintsem tehetség és érdeklődés jellemzi. Az erős szelekció mellett ez a tapasztalat minden bizonnyal a középiskolai képzés és az orientáció fogyatékosságait érinti elsősorban. Természetesen koránt, nincs módunkban e jelentés szűk keretei között még csak érinteni sem minden véleményt és vitatott kérdést, de talán ennyiből is kitűnik, hogy a Bölcsészettudományi Kar négy szakmai szekciójának vitája milyen sokoldalúan és némely vonatkozásban mennyire behatóan feszegette a hallgatók nevelésének problémáit. A szekciók második vitaülése a kongresszus népgazdaságunk helyzetét és irányításának átszervezi et taglaló referátumait érintette. É viták lebonyolításához nolkülözhetetlen segítséget nyújtottak a Politikai Gazdaságtan Tanszék munkatársai, maga a tanhangzottak el a jelenlegi felvételi rendszer további finomítására. /A javaslatokat helyszűke miatt itt nem részletezhetjük, azonban külön feljegyzésben eljuttatjuk a kari vezetéshez./A St.sz.:3725. Készült 4o péld.-ban.Eng. Biró János kari titkár
