József Attila Tudományegyetem Bölcsészettudományi kar tanácsülései, 1965-1966, Szeged
1966. január 21., II. rendes ülés
Tisztelt Kari Tanácsi A pszichológia aegnövekedett jelentősége a magyar tudományos életben és az egyetemi oktatásban már néhány évvel ezelőtt szükségessé tette, hogy a Neveléstudományi Intéze’tben határozottabban alakuljon ki két irányú specializáciő: pedagógiai és lélektani. Oktatási és tudományos feladataink megkövetelték, hogy a tanszék munkatársainak egyik része a pedagógiai tárgyak oktatásával és a pedagógia tudományos művelésével foglalkozzék, mig a másik része főképp, sut kizárólagosan a pszichológiai tárgyak oktatásával és pszichológiai kutatással. A fejlődés természetes szükségletét figyelembe véve 1961-ben saját hatáskörömben, az oktató és tudományos munka hatékonyabb irányítása érdekében Lélektani Tanszéki Csoportot szerveztem a tanszéken belül, és a csoport vezetésével Duró Lajos docenst,.a pszichológiai tudományok kandidátusát bíztam meg. A csoport megszervezése határozott eredményekkel járt: színvonalasabbá vált a pszichológia oktatása, erőteljesebben gyarapodott a pszichológiai laboratórium felszerelése, megteremtődtek a feltételei a modenn, kísérleti lélektan művelésének, fejlődésinek indultak a lélektannal foglalkozó káderek. Jelenleg a tanszéki csoport négy oktatót foglal magában. Duró elvtárs vezetésével a tanszéki csoport tehát megszilárdult,határozott körvonalat nyert, viszonylagos önállósággal képes az egyetemi pszichológiai oktatás és kutatás ügyeinek gazdája lenni. * Elérkezett tehát az idő, hogy a Lélektani Tanszéki Csoport léte hivatalosan elismerést és megerősítést kapjon. E csoport feladata az egyetemi pszichológiai oktatás magas színvonalú ellátása és fejlesztése,továbbá a pszichológia tudományos művelése. » Javaslom tehát a tisztelt Kari Tanácsnak, hogy hivatalosan ismerje el és erősitse meg a már évek óta tényletesen működő Lélektani Tanszéki Csoportot. Egyben javaslom, a Kari Tanács hivatalosan is vegye tudomásul, hogy Duró Lajos docens, a pszicnológiai tudományok kandidátusa, a Lélektani Tanszéki Csoport vezetője, aki ennél a tiszténél fogva közvetlenül irányítja az egyetemi lélektani oktatást és tudományos kutatást, felelősséggel tartozik a csoport tagjainak tudományos fejlődéséért.
