József Attila Tudományegyetem Bölcsészettudományi kar tanácsülései, 1965-1966, Szeged

1965. szeptember 16., I. rendkívüli ülés

- 2 -1 foglalkozik, tudományos fejlődésükre nagy gondot fordit, ennek eredménye, hogy tan­székén egy általa kialakított tudományos iskoláról lehet beszélni. Ezt a tényt iga­zolják azok a hallgatói tollából megjelent tudományos dolgozatok, amelyek mindannyiunk előtt közismertek. A saját tudományos munká­jában történt lemaradás ma már megszűntnek tekinthető, a tanszéki Actában legutóbb meg­jelent dolgozatai jó fogadtatásra talált Bu- L ' <U‘— dapesti történész körökben is. Objektiv té­nyezőkből leszűrt meggyőződésnek vallja, hogy Karácsonyi Béla nemcsak oktatói, hanem tudo­mányos vonatkozásban is alkalmas a tanszék­­vezetői megbizásra. A Tanács tagjainak hozzászólását kéri. Wittman Tibor professzor megköszöni a dékán­nak, hogy magáévá tette a felmentése iránti kérését. Ami Karácsonyi Béla tudományos mun­káját illeti, az dokumentálható, pl. a Szá­­zadok-ban legutóbb megjelent cikkel. Igaz, hogy még nincs meg a kandidátusi cime, Azon­ban külső embert nem kereshetünk, mert nincs kulcs száminak, másrészt megfelelő embert sem igen tudnánk találni. Karácsonyi Béla eddig is az oroszlán részt vállalta a tanszékvezető munkából, meggyőződése, hogy e munkára minden tekintetben alkalmas. Igen furcsának találná, ha formai okokból vétót kapnánk. Ez egyértelmű volna azzal, hogy a Kar 20 éven át nem tudott kitermelni megfelelő embereket. Azok a nüansz­­beli hibák, amelyeket Karácsonyi Béla korábban elkövetett, kb. 2 év óta megszűntek, azok kü­lönböző történeti okokból állottak fenn. Dékán megköszöni a hozzászólást, Több hozzászóló nem lévén, javaslatára megálla­podik a Tanács abban, hogy miután az uj Szervezeti és Ügyrendi Szabályzat még nem lépe bt eletoe, a továobi eljárást az érvény—

Next

/
Thumbnails
Contents