József Attila Tudományegyetem Bölcsészettudományi kar tanácsülései, 1964-1965, Szeged

1965. március 5., III. rendes ülés

- 4 -i

Heil Hitlert a golyós tollával. Érdekes, hoLy azzal a fiúval csinálta ezt, akit apja épp azért bízott rá diáktársaira, mert a fiú beteg, béna, körmét sem tudja levágni - bezzeg diáktársai levágták neki, 10 Ft-ért egy alkalommalj azzal a fiúval, aki rettenetesen megszenvedte a fasizmust s lelke még mindig attól beteg, azzal a fiúval, akit különben rendszeresen ütöttekvertek, voltak, akik passzióból, mert - a jegyzőkönyv 10. lapjáról idézem - ‘'tetszett az, hogy a vert ember arca verés közben bíborvörössé vált”. íme, a fejledező szadizmus összetalálkozik a fejletf'masochizmussal, az áldozat szenvedve eltűrte a veréseket s ugyancsak zsiványbecsülétből nem panaszkodott, s ez a találkozás mindenképpen elitélendő politikai jelvények, horogkeresztek felrajzolása és oly történelmi arcképcsarnok összeállitása mellett történt, amely Sztálin, Rákosi, Mao-Ce-Tung, XlI.Pius képmását ölelte fel.

A fegyelmi lefolyt, világos, hogy az ilyen hallgató - legalább addig, arnig emberséget, önfegyelmet, ögyüttélni tudást nem tanul - nem való egyetemre, több más társával együtt. Nem akarom eltúlozni az egyedi eset jelentőségét - ámde mivel a fegyelmi bizottság vagy 15 hallgatót kérdezett ki, s azok bizony eléggé félszeg, sunyi, vagy a felelősség elől hátráló magatartást mutattak fel az üggyel kapcsolatban - kérnem kell a tisztelt Kari Tanács tagjait, hogy'a saját hatáskörükben s a rendelkezésré álló formák között fokozzák (magas színvonalú oktató munkájuk nevelő hatásáét is. Igen jó volna,' ha a konzultációs órákat a hallgatók megismerésére, személyes problémáik, együttélésük, életvitelük nehézségeinek, megtorpanásaiknak kitapintására is felhasználnák, s a konzultációknak több és elevenebb emberi tartalmat adpának. A tanulóóra intézményét a rektor elvtárs igen hasznodnak tartja, ezeken végeztethetjük az egyes előadásólmai: utólagos kommentálását, meg nem értett helyeinek megértetését; az eféle csoportos konzultációkra a tanszékek biztosítsanak lehetőséget; de mindenekelőtt

azokról az egyéni konzultációkról beszéltem, amelyeket hallgatóinknak nevelésére és önfegyelmének növelésére