József Attila Tudományegyetem Bölcsészettudományi kar tanácsülései, 1963-1964, Szeged

nyelvszakokon a hallgatók idejének nagyobb részét a nyelv tanulása köti le, s a nyelv nem lévén a felépitnény része, puszta tanulása a politikai fejlődés szempontjából semmit nem jelent. Ez azonban csak elméleti ismereteik viszonylagos alacsony színvonalának, nem politikai állásfoglalásuknak lehet a magyarázata. Az alacsony elméleti színvonal viszont gátolja ezeket a hallgatókat a helyes politikai nézetek kialakításában ill, elfogadásában, És last but not least oka ennek az is,hogy a következetesen marxista világnézetű, s a marxizmust tudatosan terjesztő oktatók száma sokkal kisebb mint a történelem vagy orosz szakon. Nyugati nyelvszakokon a szocializmust eszmeileg aktivan támogatók száma 4-5 százalékra tehető, nig az ellenséges befolyás alatt állók, ill. ellenséges nézetekét valló hallgatók száma kb 25 %, a legoptimistább számitás szerint 2o De a hallgatók 5o-55 %-a ezeken a szakokon is jóindulatúan tudomásul veszi, elfogadja társadalmi rendünket, a többiek pedig valószinüleg közömbösnek tekinthetők vagy elfogadják a szocializmust mint szükséges rosszat. A nyugati nyelvszakos hallgatók alacsony elméleti színvonalára jellemző,hogy a vizsgán egyikük a kapitalizmus fejlődését a következőképp vázolta fel: "nonopolkapitalizmus majd imperializmus". Természetes,hogy az ilyen hallgatóknak nemcsak korunk alapvető problémáiról,de az irodalmi jelenségek és a társadalmi viszonyok összefüggéséről is csak nagyon homályos fogalmaik lehetnek, ha egyáltalán vannak. A marxizmus ismeretét nem tekinthetjük csak politikai kérdésnek.Sajnos ezt a hallgatók között csak nagyon kevesen tud, ják.

4. A hallgatók egy részére még na is jellemző bizonyos népi, narodnyik harmadik utas elképzelés; ^zek a hallgatók nincsenek túl sokan. Számukat megmondani nehéz lenne. Az esztétikai felmérés anyagát felhasználva legj“' jebb csak azt lehet ne&állapitani,hogy a hallgatók hány százalékára lehet hatással aZ u.n. népi irók által /régebben vagy ma/ képviselt politikai irányvonal. De ez csak lehetőség, a népi-narodnyik ideológia befolyásának lehetséges felső;határa, ami egyáltalán nem azonos ezen ideológia tényleges befolyásával. Hiszen szeretni Veres Péter vagy Szabó Pál müveit még nem jelenti Veres Péter vagy Szabó Pál politikai nézeteinek az elfogadását,, De még azok a hallgatók is, akik ennek az irányzatnak a befolyása alatt állnak társadalmi rendünk hivei s a párt politikáját jóindulatúan tudomásul veszik, ha vannak is bizonyos fenntartásaik.

A harmadikutas illúzióknak vannak a külpolitikával kapcsolatos vonatkozásai is. Egyes hallgatók még mindig szeretnék, ha kormányunk az 1956-os jugoszláv külpolitikához hasonló irányvonalat követne. Számuk azonban nem lehet , nagy.

5. Karunkon különösen fontos kérdés,hogy a hallgatók tudatosan törekszenek-e marxista értelmiségivé válni,hogy a szocializmust támogató többség mekkora hányada akarja elsajátítani /és esetleg alkalmazni is erejéhez mérten/ a marxizmust és a szocialista kultúrát. Ebben a vonatkozásban a helyzet

nem túl vigasztaló. A hallgatók döntő többsége nem tudatosan igényli a szocialista kultúrát és vagy egyáltalán nem ismeri vagy nagyon rosszul ismeri azt. Ennek az oka bizonyos vonatkozásban még a középiskolai oktatásban keresendő, amely mai formájában /legalábbis véleményünk szerint/ nem mindenütt alkalmas a szocialista kultúra megismertetésére. A szocialista kultúra ismerete még;nem vált normává, morálisan kötelező érvényűvé a közvélemény szemében. Az egyetemen pedig csak a negyedik évben jutnak el- 3 -Stsz:822»Készült:4o pld. A sokszorositást engjBiró János kari titkár.