József Attila Tudományegyetem Bölcsészettudományi kar tanácsülései, 1963-1964, Szeged
1964. február 12., II. rendes ülés
82 J e 1 e n t é 3 a Bölcsészettudományi Kar Tudományos Bizottságának az 196>-64. tanév I«félévében végzett munkájáról. Az újjáalakított Tudományos Bizottság a folyó tanévben kisebb jelentőségű folyó ügyek mellett három fontosabb kérdéssel foglalkozott! a TKFA témák és ezzel kapcsolatban a TKFA hitelek felülvizsgálásával, a tanulmányi szabadságra vonatkozó javaslatok ellenőrzésével és a belföldi kutatási ösztöndijakra tett előterjesztések felülbírálatával. Ezzel szemben nem foglalkozott a külföldi ösztöndíjak illetve kiküldetések kérdésével. A jelek szerint megnyugtató eredményt sikerült elérni az első két kérdésben, a belföldi kutatási ösztöndíjak tárgyábar azonban csupán bizonyos elvi kérdések tisztázására volt módi az ügyet a Bizottság plenáris ülése elé terjeszteni a a problémát végérvényesen lezárni a Bizottság nagyobb részének januári távoliéte miatt nem lőhetett. A fentebbiek alapján összefoglalóan szeretni beszámolni néhány olyan tapasztalatról, amelyek hasznosítása hozzájárulhat ahhoz, hogy a Kari (Tudományos Bizottság működése a jövőben még eredményesebbé váljék. A TKFA hitelek felhasználásával és a belföldi kutatási ösztöndíjakkal kapcsolatban az eddigi gyakorlatban érvényesülő elvi állásfoglalásokat felülvizsgálva a Bizottság igyekezett kiküszöbölni néhány olyan jelenséget, amelyek már néhány óv óta zavarokat okoznak. Ezek közé tartoznak elsősorban a hiteleknek nem mindig indokolható segédmunkálatokra /gépelésre, fordíttatásra/, továbbá Budapestre való felutazásra és ezzel kapcsolatos napidijra való felhasználásba, mely utóbbinak igényéi a Kar minden tudományos munkával foglalkozó oktatója jogosan felvetheti, s mely kiadásokat racionálisabb szervezéssel könnyen el lehetne kerülni. Másik elvi kérdés, mely az elmúlt félév tudományos életével kapcsolatos tájékozódás során felmerült, az, hogy a Tudományos Bizottság voltaképpen tájékozatlan kötelességei és jogai felől, s nincs tisztában azzal, mi minősül olyan problémának, amivel foglalkoznia kell. Hogy egészen konkrét példát említsünk! a Bizottság véleményét kikérték az illetékes szervek a belföldi ösztöndíjak kérdésében, de ugyanakkor mellőzték a külföldi ösztöndijak odaítélésének eldöntésekor. Nem látszik kétségesnek, hogy a belföldi ösztondi^ak mellett a külföldig ösztöndijaknak is jelentős szerepük van tudományos életünk fejlesztésében, sőt meggyőződésünk, hogy ezek deviza-kihatásuk miatt még súlyosabban esnek latba. Ennek következtében helyesnek látszanék, ha a Tudományos Bizottság a jövőben vagy mindkét kérdéssel foglalkoznék, vagy egyikkel, sem. S itt már - mint jeleztük - általánosságban is felmerül a Kari Tudományos Bizottság hatás- és jokerének kérdése. A Művelődésügyi Minisztériumnak a Felsőoktatási Intézményekben folyó tudományos mu ka szervezéséről és irányításáról szóló legutóbbi határozata világosim leszögezi, hogy a tudományos munka tervezése, irányítása é3 ellenőrzése teljes egészében az egyes tanszékvezetőknek, felsőbb fokon a Dékánnak és Rektornak hatáskörébe tartozik. Csu án egyetlen mondat' éloz arra, hogy ezen kivül ”a Dókán, ill. a Rektor rendelkezzék • ••• operativ tanácsadó szervvel” is, mely alatt feltehetőleg a Tudományos Bizottságokat kell értenünk. Ebből az következik, hogy a Karon folyó tudományos munka alapegységei a tanszékek, s az összes idevágó problémákkal kapcsolatos javaslatokat csakis a tanszékvezetők tehetik meg, mint ahogy - felelősség mellett - elsődlegesen és szaksz mpontból
