József Attila Tudományegyetem Bölcsészettudományi kar tanácsülései, 1963-1964, Szeged
1963. október 23., I. rendes ülés
Itt valóban közvetlenebbül mutatkozik meg az elméleti- világnézeti ónálló tájékozódás fejlettsége, illetve fejletlensége. Különösen meg— gondolkodtatóak a Történeti Intézetek tapasztalatai« Non szólva ezúttal az I* évesek egy rószóról^ akilcnek kollokviumain /az ókortörténeti és Régészeti Intézet Jelentőse szerint is/ az önálló Ítéletalkotásnak kezdeti fokáról lehet csak beszólni és urallconó Jelleg a Jegyzetre szorítkozó "magolás"| /az I.sz.kogyar Irodalomtörténeti Intézet Jelentése is a történeti Ismereten hézagosságát és az összefüggések ihánti érzéketlenséget teszi szóvá/ a II.oven a középkori egye Lemos történeti kollokviumon az elméleti— ideológiai tájékozottság és a tárgyi elemek egységbe nem épült volta kísérteti;, a III.óven éppen a tárgy sajátos Jellegénél x’o^va /a polgári történeti,udoxaány története/ élesen kiütközött az önálló gondolkodóéban való Jártasság ós készség .ezdetlegossége, igen 30k hallgatónál az arra való népesség csekély mértéke. A IV.óves magyar-történeti vizsgák hasonló, bár kevésbé kirívó képet nyújtotta!:. Némileg megnyugtatónak látszik ucyan, hogy - a vizsgáztató szerint — a tanári irányitó kérdés, "provokálás” vizsga k zbon is gyakran hozzáségjti a hallgatókat almoz, hogy meglövő ismereteik alap— ián a következtetéseket raegtévc ö; zönettel tartozunk az Orosz Nyelvi és Irodalmi Intézetnek, amikor arra figyelmeztet, hogy non várható Jelentős előrehaladás olyan esetekben, ahol a hallgatok fogyatóxcos. néha az érettségi szint alatt maradó Irodaloméi életi, kultúrtörténeti tájékozottságát nines mód szervezett formában kiégésziteni, fejleszteni! a neta magyar szakos, az u.n. két—nyelvszakot hallgatók non hallgatják például a Bevezetés az iroüalo atudo ányba /verstan, műfajéieélet,stb./ c. kollégiumot. A kötelező olvasmányom feldolgozása tekintetében egyenletesebb kó^et jutatnak a vizsgák, 12 tekintetben minden intézeti Jelentés lényegében megnyugtatónak. kielégítőnek találja a helyzetet, illetve a feldolgozáfi módszerét ós minőségét kívánja továbbfejleszteni. Sajnálatos viszont, hogy ugyanilyen egyértelmű a nem kötelező, ajánlott szakirodalom iránti érdeklődés hiányának koastatálása. néhány kivételtől eltekintve legfeljebb kuriózumok vonzák a hallgatókat /a Magyar Történeti Intézet Jelentése szerint pl. Prónuy Pál naplója/. Feltehetően ennél valamivel Jobb a helyzet hiszen a Ill.óvtől nezdve a szak olgozatok elkészítése közben tanári útmutatással minden hallgató előrehalad valamelyest * egyes tárgy szakiroda! iánál: roazleges leginmex’é sóben, de ezt figyelembe véve nem tarthat juk elfogadhatónál: a helyzetet. Az összkép azt mutatja, ho,y az el életi előadások és szemináriumok /gyakorlati foglalkozások,/ tematikájának módszeres összeállítása, a világos, elvileg Jól megalapozott előadások, az elmélyült sze dnariuiai munka, a tanulmányi fegyelem aegerősödése által elért eredmények továbl nevelhetők. Hasznos és megszívlelendő megfigyelések születtek a vizsLJákon a tekintetben, hogy egyrészt — tanárjai áLteidiez viszonyítva — gyenge haliga« tóink jxifejoző készsége, hibás és pongyola az előadása. /Nyelvtudományi Lélektani Intézet jelentése/, másrészt, hogy hallgatóink jó részénél: általános műveltsége nagyon hiányos. Különösen az Orosz Nyelvi és Irodalmi Intézet fordított ezúttal gondot oz utóbbinak a felmérésére. Pél* dái meglepőek! fényes Hzabol sot a Csór dós királynőt ismerik, einer Leó nevét ós Psalmus Uungaricus hírből sem, stb. Ugyanitt utalunk arra hogy egyes tanszékek jelentéseikben említik a néhány hallgató esetében fennálló személyes roblómákat is, amelyeknek megoldása bizonyára kedvezően hatna nemcsak az illetők, hanem egyes tonulócsopox'tok,évfolyaméi munkájára is. X
