József Attila Tudományegyetem Bölcsészettudományi kar tanácsülései, 1963-1964, Szeged
1964. június 5., V. rendes ülés
- 5 - "f Eötvös kollégiu n helyzete, részben a kollégium kicsiny létszáma miatt is. ebben a tekintetben különálló. Többi kollégiumainkban, a.uint erre már korábban is utaltunk, a nagy hallgatólétszám miatt a kollégiumi igazgatók és nevelőtanárok feladatai igen nehezek. Ez is közreját3zhatik abban, hogy az igazgatók viszonylag ritkán látogatják a szobaközösségeket é3 hogy a leánydiákotthonban még a hallgatok személy szerinti megismerése is probléma. A kollégiumi igazgatók neveién mód szerei sem mindig szerencsések, habár a nagy létszám, egyik-másik hallgató magatartása éa sokirányú feladatok okozta nehézségek ezt bizonyos mértékig - ha menthetővé nem is,-c', • érthetővé teszik. Az igazgatók helyzetét mindenesetre nehezíti az a körülmény, hogy a jelek szerint az állami vezetéssel való együttműködésük sem mindig zökkenőmentes, és ez végső soron tekintélyük csorbítására vezethet. A nevelőtanárok szerepe is igen fontos, sajnos a nevelő tanárok munkaköre, kötelezettségei és munkájuk ellenőrzésének módozatai közelebbről n in csenne k szabályozva, igy nem volt lehetőség ar-á, hogy a nevelőtanárok tevékenységé* alaposabban tanul mányozzuk, Az igazgatók és a nevelőtanárok helyzetét esetleg célszerű tenne külön is negvizs gálni, de ettől függetlenül feltétlenül indokoltnak látszik a nevelőtanárok létszámának emelése és feladataik pontosabb meghatározása. Az egyelem állami vezetése a. Rektori Hivatal és a Dékáni Hivatalok is foglalkoznak a kollégium, a kollégiumi nevelés ügyeivel. A Kollégiumi Tanács lenne hivatott arra, hogy a kollégiumi név* lési tapasztalatokat az egész egyetem vonatkozásában összegyűjtse, rendszerezze és általánosa sa. és emellett a kollégiumokkal kapcsolatos egyéb elvi jelentőségű kérdésekkel /mint amilyen pl. a kollégiumi szabályzat ügye/ foglalkozzék, A Kollégiumi Tanács azonban gyakorlatilag nem működik, mintegy másfél éve ülést sem tartott. Mivel a Tanács működése elhalt, kérdéses, hogy a kollégiumi nevelésnek az állami vezetés részéről való támogatásának ez a formája valóban szükséges -e. Ha azonban a probléma a. Tanács munkájának irányítása lenne, azt javasoljuk, hogy ezt a munkát a mindenkori oktatási rektorhelyettes lássa el. A korábban minden karon megfevő Nevelési Bizottságok közül már csak a jogtudományi kar Nevelési Bizottsága működik, emellett a Jogtudományi Kari Tanács ez év februárjában a neveléssel külön is foglalkozott. Az egyes karok dékánjai a kollégiumi közgyűléseken olykor résztvesznek. ill. képviseltetik magukat a Ttr mészettudományi rvar Dékánja pedig az utóbbi időben közvetlenül is segítséget nyújtott a ko. giumi tanulmányi ás általános fegyelem megszilárdítása érdekében a Bolyai Kollégiumnak. A jellemző azonban inkább az. hogy a kollégiumok hallgatói a kollégiumok és az állami vezetés kapcsolatát alig veszik észre, ill, azl tapasztalják, hogy az lényegileg a kollégiumi felvételre, il . a viszonylag ritkán előforduló kollégiumból való kizárásra, ill. bizonyos rendezvényekre való mozgo sitásra szorítkozik. A kollégiumok igazgatóinak az egyetem állami, vezetésével való kapcsolatát fentebb már érintettük, ügy véljük a kollégiumok és az egyetemi állami vezetés közötti kapeso • lat megítélésére vonatkozó nezelek sokszor tapasztalható szélsősége arra vezethető vissza, hogy a kapcsolatra ”onatkozólag nincsenek általánosan elfogadott normák. 3elá ható. hogy a kollégium! nevelés sikere nem múlnék azon, hogy pl. a dékán mindennap megl$togatfa-e a kollégiumokat és hogy az sem lenne helyes, ha mondjuk az oktatási rektoriielyettes egyáltalán nem törődnék a
