József Attila Tudományegyetem Bölcsészettudományi kar tanácsülései, 1963-1964, Szeged

1964. június 5., V. rendes ülés

,.yí?/

Grasselly Gyula egyetemi docens irányítja. A kél főhivatású igazgató munkáját két félállású nevelőtanár, Varga Ilona és Papp károly segíti. így kollégiumi, ill, diákotthoni státusban levő egy-egy nevelőre - beleértve a. kát főhivatású igazgatót is - több mint ^00 hallgató jut. A kollégiumok életét szabályozó rendelkezések emellett jelentős szerepet szánnak a diákbizott ágoknak, amelyek a diákbizottsági titkárok vezetése mellett tanulmányi,, gazdasági, kulturális -*,« egyéb ügyekben az igazgatókkal együttműködve a kollégiumi élet és a kollégiumi nevelés .»mos eszközei lelietnek, A kollégiumi élet legközvetlenebb kereteit ezek a röviden vázolt körülmények határozzák meg.

Az anyagi feltételek tömören abban foglalhatók össze, hogy kollégiumaink rendkívül zsúfoltak.

A zsúfoltság nevelési szempontból sem éppen kedvező, mert hiszen ennek következményeként zámos olyan probléma jelentkezik, amely megnehezíti az együttélést, a rend, a kulturált kör nyezet megtartását, a nyugodtabb, zavartalanabb munká t, a személyi higiénia kifogástalan biztosiíásá* stb. A zsúfoltság miatt jelentkező állandó panaszok közé tartozik a tanulószobák és a társalgók hiánya, vagy 3zükös volta, ill, az a körülmény, hogy kevés az ilyen célú helyiségek '.zárna. Bizonyos mérték A a zsúfoltságnak is szerepe lehet abban, hogy a különböző berende zések eléggé hamar elromlanák. Tetézi az ilyen természetű ueiié^sége^et az, hogy a nagyobb javítási, ill. karbantartási munkákat a kivitelező vállalatok rendszeresen csak a téli tanulmányi időszakban vállalják. így fordult elő például az a sajnálatos eset, hogy a Bolyai Kollégiumban, az amugyis kevésszámú mellékhelyiség egy része, hosszabb időn keresztül teljesen használ hatatlanná vált,

Ila kollégiumainkba, diákotthonainkba belépünk, természetesen először a környezet, annak zsu folisága és a zsúfoltsággal járó különféle jelenségek tűnnek szembe és ennek alapján nem Iát szanék indokolatlannak az a nézet, hogy ilyen körülmények között hatékony nevelőmunkát alig lehet végezni, Ila azonban a probléma felszíne alá hatolunk és a környezet nyújtotta kereteken belül a tartalmat is vizsgáljuk, megállapíthatjuk, hogy az említett nézet nem teljesen megalapozol: Nem állítjuk, hogy nem lenne szükséges éppen nevelési okokból is a normálisabb életfeltétel, k biztosi tás a, de állitjuK, hogy az adott keretek között is lehet és kell hatékonyan nevelni. Az aí bérleti körülmények közül a kollégiumba bekerült hallgatók maguk állapítják meg- igen sajnálatos megállapítás - hogy a kollégiumi életkörülmények minden nehézség ellenére még viszonylag általában jobbak .nini az albérleti körülmények* Az albérletben élő hallgatók helyzetét ismerő

i

nem egy egyetemi vezető jelentette ki felelősséggel, hogy ha több kollégiumi férőhely lenne, akkor sem a zsúfoltság csökkentésére kellene elsősorb-n törekednünk, hanem arra, hogy a kintlakó hallgatók közül- akik ma még az összes hallgatók többségét képezik - a leginkább arra érdemeseket és ráutaltak at juttassuk kollégiumi tagsághoz. Bizottságunk felfogása szerint helyes, ha a reális helyzettel számolunk és igy a kollégiumokkal, diákotthonokkal kapcsolatos elgoudo ásainkat egyelőre arra alapozzuk, hogy a közeljövőben a kollégiumi elhelyezés zsúfoltságán jelentősebben align a javith atunk.- 2 -