József Attila Tudományegyetem Bölcsészettudományi kar tanácsülései, 1963-1964, Szeged
1964. április 22., III. rendes ülés
•i n nyelvkészség elsajátíttatását nég így sen látják nindenütt kellően biztosíthatónak, Hadd idézzen példaképpen az orosz tanszék rendkívül gondos beszánolójá-. nak idetartozó uegállapitását:"az uj program lehetővé tette a gyakorlati nyelvoktatásra fordított órák szánénak néni, de koránt sen a szükségletnek megfelelő nértékü emelését". Az V,évfolyanon a reforntanterv idén valanennyi hallgatót érintő újítása egy— felöl a szakdidaktikai szemináriumok bevezetése volt; násfelöl egy neveléstudonányi szenináriun neginditása; egyelőre nindkét foglalkozás teljes egészében a második félévre esett, Án a szakdidaktikai szenináriun a jövőben negoszlik najd az első és;a második félév között, ani azzal biztat,;hogy a jelentésekből kitetsző idei X,félévi túlterhelés csak átneneti jelenség, A szakdidaktikus előadók a nőst említett túlzsúfoltságtól eltekintve hasznosnak találták,hogy az újonnan bevezetett szemináriumokon a tanárjelöltek gyakorlati tevékenységéhez a legszorosabban illeszkedő útmutatásokat adhattak, A jelentések olvasásakor is érezhető lelkesedéssel tettek neg mindent a végből, hogy az utolsó ut— ravaló, amit.az egyetem az életbe lépő fiatal pedagógusoknak nég átnyújthat, a legfrisebb, a legkorszerűbb oktatási eljárásokba való beavatás legyen. Fontosnak látszik^mindenesetre a magyar történeti tanszék beszámolójába foglalt figyelmeztetés,hogy ez uj gyakorlati foglalkozásnak a IV,évben hallgatott szakdidaktikai előadás anyagát nem ismételnie, hanem kiegészítenie kell; ez létjogosultságának alapja* A neveléstudományi tanszék beszámolójából az tetszik ki, hogy‘az uj pedagógiai szenináriun órái hasznos tartalommal tölthetők meg, —~ Az V, évfolyamon a reforntanterv szerinti uj;szaktárgyi órák bevezetéséről a magyar történeti tanszék tájékoztatása szól, Mig az 1962 óta előadott s az 194-5 utáni polgári történetírás irányait tárgyaló IX.félévi speciálkollé«*:! gium máj? kitaposott utón haladva nyújt érdeklődéstől kisért tájékoztatást az ideológia frontján nemzetközi méretekben folyó harcról a marxista és polgári történelemszemlélet között, addig a X, félévben most rendszeresített speciális kollégium s főleg szeminárium;gyümölcsöző felhasználásának a módját még ezután kell kialakítani a tanszéknek. Ad II. Referátumon második főtómájára térve javaslom,hogy a tisztelt Kari Tanács az I.éves hallgatók kötelező tanulmányútjának a kérdésében a következő megoldást vegye fontolóra s változatlanul vagy esetleg módosított formában tegye magáévá» A magyar szakos tanulmányút célja a hallgatók irodalomtörténeti tanulmányainak szemléletesebbé tétele a régi magjai kultúra és művészet jelentős emlékeit őrző helyek meglátogatásával, A tanulmányút helye Sárospatak és környéke s Eger és környéke* \ A tanulmányút tartalma: a sárospataki kollégiumnak és gyűjteményeinek,a széphalmi Kazinczy-muzeumnak, az egri Gárdonyi-háznak és Gárdonyi-emlékeknek a megismerése; egyéb a tanulmányi kirándulás útvonalán elérhető kultúrtörténeti és művészettörténeti látnivalók megtekintése. A történelem szakos tanulmányút célja a hallgatók szaktárgyi sttodiurnainak á szemléletesebbé tétele ama északdunántuli terület felkeresésével, amely Cannonia részeként az antik rabszolgatartó civilizáció keretébe is beletartozott,najd a magyar államalapítás és a korai feudalizmus korában az ország szivét alkotta. A tanulmányút helye: Visegrád-Esztergom-Szőny-GyŐr-Pannonhalma-Szonbathely- J ákr*Tihany~Veszpren-Zirc-Székesf ehérvár-Danauj város. A tanulmányút tartalmaíaz ókori rabszolgatartó világ néhány hazai centrumának- 5 -Stsz:769.Készült:4-0 pld, A sokszorosítást eng:Biró János kari titkár.
