József Attila Tudományegyetem Bölcsészettudományi kar tanácsülései, 1963-1964, Szeged
1964. április 22., III. rendes ülés
évi taftuanányutja is vagy egyszerre; vagy legfeljebb két csoportban bonyolódjék le. Nagyobb elaprózódás esetén a hallgatják s nég inkább kisérő tanáraik ismételt távolléte rendkívül sokat ártana az - ok mezett, tervszerű megtartásának3 Ad a I0 A Minisztérium a reformviták lezárultával még 1963 első felében kiadta sokszorosítva a bölcsészettudományi karok uj tantervéből az általános rendelkezéseket és az egyes szakok tantárgyainak órabeosztását s vizsgarendjét, Mig mindebből a tanulmányútra ■vonatkozó rendelkezés, mint láttuk, csak félig— meddig nyert végrehajtást Karunkon, addig az uj órabeosztást a beérkezett jelentések s próbaképpen végzett ellenőr.zéseir.k szerint az I,évesek oktatásában mindenütt pontosan alkalmazták a tanszékek A figyelmen kívül hagyhatóan kisszámú eltérésre olyan körülmények közt került s ,r- amelyek a Minisztérium tudtával alakultok ki„ így a magyar nyelvészeti tanszék olctatóhiány miatt volt kénytelen1 a "beíró magyar hangtan"-t gyakorlat helyett előadás formájában megtartani: vagy az első félévi világirodalmi előadás jóváhagyott alkotószabadság miatt került át a második félévbe^ -- Az un programokat a Minisztérium jelentésem összeáll másáig nem juttatta még el jóváhagyva Karunkra, így ezek alkalmazásának olyan részletekbe menő ellenőrzésére, mint ez az uj tanterv órabeosztásánál történhetett, nem volt mód. Annyi bizonyos, hogy a programviták végső eredményeit, amelyektől a jóváhagyandó programok hihetőleg messzemenően;eltérni nem fognak, a tanszékek általában igyekeztek szanelőtt tartani az I.évfolyam oktatásában: ez kitetszik a tanszékvezető elvtársak jelentéseiből. Az uj tanterv alkalmazásának ered lényeiről valami átfogó értékelést adni na, amikor az egyetlen évfolyamon került csak teljes bevezetésre s ott sem jutottunk el az évvégi vizsgák erőpróbájáig, természetesen elhamarkodott kísérlet lenne. Bizonyos tapasztalatokat mindenesetre az 1963 szeptembere óta eltelt másfél szemeszter alapján is leszűrhettek maguknak a tanszékek. Ezekből a leglényegesebbeket egészen röviden a következőkben igyekszem öszszefoglalni. Nincs olyan tanszék.amely valamilyen pontos az uj tanterv előnyét ne érzékel te volna. Számos helyt kedvezően érezteti hatását a gyakorlatok súlyának növekedése az Oktatás egészén bélül, egy olyan oktató eljárásé tehát,atíiely a hallgatók aktivitására, önálló munkájára jobban épit,mint az előadás.Ezt részben'a gyakorlati órák részarányának emelkedése hozza magával az órarendben /pl. a német nyelvtani gyakorlatok óraszámszaporulatának az esetében/, részben egyes gyakorlatok programjának ez oktatási forma követelményeihez való igazítása hat kedvezően /pl. "A történelem tárgya, módszerei" c. gyakorlat esetében/, részben pedig eddig elméleti kollégium formájában oktatott tárgyak gyakorlattá történő átalakítása jár előnyökkel /ezért kívánja például a magyar hangtan oktatásának mielőbbi gyakorlattá változtathatását elérni a agyar nyelvészeti •hex'Jízék/. Ahol az uj tanterv ritka kivételként egy ellenkáző irányú tendenciát érvényesített, ott szeretnék az elveszett gyakorlatot valamilyen formában visszanyerni az oktatók; ez a helyzet pl, az irodalomtörténeti szeminárium egy órájának a "Bevezetés az irodalomtudományba és irodalomelméletbe" cimü előadáshoz való csatolása esetében; ahol a tanszék az elveszett proszemináriumi óra anyagának /könyvészet stb./ kellő időben való feldolgozására akkor látna lehetőséget, ha az irodalomtudományi bevezetés mellett az esztétikát is az I.évben oktathatná s igy az irodalomtudonány Stsz;76ó. Készült; ^ pld. A sokszorosítást eng.íBiró János kari titkár
