József Attila Tudományegyetem Bölcsészettudományi kar tanácsülései, 1962-1963, Szeged

1963. március 13., III. rendes ülés

Ez a kevés álljon itt:

A ’’Neveléstörténet" programjának 2. lapján "A kapitalizmus korának pedagógiai törekvései" fejezeteim áll. Helyette valami ilyesmit kelle - ne Írni: "A korai kapitalizmus...."vagy "A java kapitalizmus...". A következő fejezeteimben szereplő imperializmus a kapitalizmus egészéből nem rekeszthető ki{ezért kell valami olyan jelzőt a kapitalizmus mellé tenni, amelyik annak az imperializmus előtti szakaszát megkülönbözteti a hanyatló szakasztól.

A "Neveléstörténet" egyébként örvendetesen kevés hibát tartalmazó programtervezetének harmadik lapján a "Lafarg" névalak hibásj javítani kell.

Az "Általános lélektan" programjában az első mondatban két jelzőt/kellene cserélni; igy jobban hangzana:"A tantárgy azoknak az alapvetően fontos általános lélektani fogalmaknak...",

Az"iltalános lélektan" programtervezetének első lapján a b./ pont bevezető mondatában a "tárgyalása" sző helyett az "ismerete" szót kellene talán használni. A program elsődleges célkitűzése nem az előadandó, megtárgyalandó anyagot rögzíteni /ami tankönyvben, jegyzetben a hallgató rendelkezésére áll, azt nem feltétlenül kell me tárgyalni/: a hallgatók által elsajátítandó ismeretanyagot foglalja össze a program.

Szauder József a programot ebben a formában nem tartja elfogadhatónak. Véleménye szerint

Igen hiányos, vázlatos program, ebben a formájában sem elvileg,sem ^nyagát tekintve nem tart» juk elfő adhatónak. Célmeghatározása elnagyolt, felületes. E mondat pl. "Mélyitse el világnézetüket azzal, hogy megismerteti velüs a különböző korokban lezajlott társadalmi harcokat az ifjúság neveléséban" vulgarizálásra hajlik.- Periodizációja nagyon sematikusan kronológiai,történetietlenül leegyyzerüsitő, mechanikusan választ el feudalizmust, kapitalizmust és imperializmust /Így a Tanácsköztársaság mechanikusan kerül az Imperializmusba/, Így nem érvényesül pl. a polgári neveléselméletek történelmi átalakulásának folyamata sem. "A nevelés feudális jellege" helyett tanácsos volna -félreérthető- a "feudális nevelés jellegé" t Írni. S nem helyes mereven szétválasztani egymástól a polgárság évszázadokon át tartó szabadságharcának egy rendszerbe illeszkedő gondolkozóit Rabelais-től Ruusseau-ig.

A legújabb kor neveléstörténete érthetetlenül leszűkül a magyar anyagra, de még ott is valami esetlegesség látszik a neveléstörténet képviselőinek kiválasztásában. Mintha nem vennénk tudomásul azt, hogy a XX. századi magyar neveléstörténetnek máig ható, irodalmi müvekkel illusztrálható s ma is vitákat kiváltó irányai vannak /pl.a népiesek nevelési koncepciója/,