József Attila Tudományegyetem Bölcsészettudományi kar tanácsülései, 1962-1963, Szeged
1963. február 6., II. rendes ülés
A BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI KARON FOLYÓ NÉPMŰVELÉS HELYZETE ÉS TAPASZTALATAI A népművelés jelentősége, mely a korábbi években sem volt lebecsülendő, mégis nagy mértékben megnövekedett a legutóbbi esztendőkben, párhuzamosan a szocializmus hazánkban folyó építésének újabb sikereivel, elsősorban a falu szocialista átszervezésének sikeres befejezésével. A gazdasági problémák mellett egyre nagyobb súllyal jelentkeznek olyan feladatok, melyek elsősorban az emberek tudatának átformálásával, s igy hol közvetve, hol közvetlenül a népműveléssel kapcsolatosak. A korábbi években - elsősorban a szorongató káderhiány következtében - gyakran kerültek olyanok a népművelés egyes pozícióiba, akiket szakképzettségük híján csali ügybuzgalmuk segített abban, hogy munkájukat jól-rosszul ellássák. Az SzKP XXII. Kongresszusa és a MSZMP VIII. Kongresszusa világosan megfogalmazta és rögzítette azt az általános fejlődés által fölvetott igényt, hogy az élet minden területén lehetőleg szakképzett, tehetségük és tudásuk folytán a legmegfelelőbb emberek működjenek, akik a szocializmushoz való hűségűk mellett szakértelmükkel ib kitűnnek. Ez a föltétlenül helyes irányelv uj, méghozzá nagyon is komoly feladatokat ró a népművelés irányítóira. Hiszen a népművelés feladatköre egyre jobban kiszélesül, valamennyiünk számára kötelező politikai, kulturális és pedagógiai munkakörré válik. XXX Karunkon a népművelés szorvezetszorü oktatása - fakultativ módon - Uz 1959/60~as tanévben indult meg; a jelentkező hallgatók heti 2 órában elméleti előadásokat hallgattak, majd a második évben kétszer 10 napos falusi gyakorlaton vettek részt, melynek költségét a Népművelési Intézet fedezte. Az 196l/62-es tanévben a hallgatók kétfajta képzésben részesültek: az egyik csoport mozigépész tanfolyamot végzett és filmesztétikai előadásokat hallgatott, a másik pedig megismerkedett a könyvtártudomány alapismeretéivel, ugyancsak heti 2-2 órában. Az egyes szakelőadások megtartásában külső előadók is közreműködtek /pl. a könyvtártudományi ismereteket az Egyetemi Könyvtár munkatársai adták elő/. Ami a gyakorlati munkát illeti: az 1960/6l-es tanévben 50 hallgató vett részt Csongrád megye területén 5-ös brigádonként 10 napos falusi népművelési gyakorlaton; az 196l/62-es tanévben e brigádok tevékenysége Bács-Kiskun és Békés megyére is kiterjedt, /Megjegyzendő, hogy a brigádokat nem csupán bölcsósi-hallgatók alkották. Egy-egy 5-ös brigád átlagosan 2 bölcsész, 1 jogász, 1 TTK-s, és 1 orvostanhallgatóból tevődött össze./ A hallgatók e gyakorlatok végzése során igen szines és változatos programot teljesítettek: a délelőttöket általában iskolában töltötték, tapasztalatokat szerezve a falusi iskolák életéről, problémáiról, s nemcsak óralátogatásokat végeztek, hanem olykor-olykor aktivan is részt vettek az oktató munkában. Az óralátogatások mellett rendkívül tanulságos volt az az ismeret-anyag, amelyre családlátogatások során tettek szertj gyakran nyilt alkalmuk ilyenkor - az iskolai és nevelési problémákon túl - a falu szocialista átalakításával kapcsolatos ideológiai-politikai, az ifjúság nevelésével kapcsolatos erkölcsi-pedagógiai kérdésekbe bepillantaniuk, a művelődési otthonokban megismerkedtek a KISZ-élet gyakori nehézségeivel, a szórakozási lehetőségek megteremtésének problémáival stb. Nemcsak maguk tanultak, ds gyakorlatban ismerkedtek meg a mások tanításának, igazságra vezetésének nemes pedagógiai feladatával. Az illetékes megyei és falusi tanácsok, a helyi KISZ-szervezetek általában a megelégedés hangján nyugtázták a népművelési gyakorlaton résztvevő hallgatók lá-St, sz. 1472/1963* K,60 pl. Solcssorsit.eng.:Dr. aadácsy László dékánhelyettes.
