József Attila Tudományegyetem Bölcsészettudományi kar tanácsülései, 1962-1963, Szeged

1963. február 6., II. rendes ülés

13-speciálkollégiumoknak a programjából kell kialakulnia annak a programnak is, amely alapot ad a további tárgyalásokra. Ha a népművelési képzés és gyakorlatok tartalma az marad, ami eddig volt, akkor a külön képzést és a gyakorlatot nem tartja szükségesnek,mert utóbbi nem volt népművelési gyakorlat.

2,/ A tanszéki csoport felállításával kapcsolatban javasolja, tegyen előterjesztést a Kar a Rektornak, kérje fel az arra illetékeseket,hogy a már folyó népművelési kollégiumok és a Duró Elvtárs által javasolt módon hirdetendő speciálkollégiumok és azok tartalmi követelményeinek figyelembevételével dolgozzák ki a 3 éves népművelési képzés célját, tantervét és félévekre beosztott az egyes résztárgyakra is kitérő programjait úgy, mint ez más szakokon is megtörtént. Ennek elkészítése után valószinüleg a következő tanév során módjában lesz a Karnak állást foglalnia a szervezeti kérdéseket illetően is.Kérjük továbbá,hogy a szakprogram elkészítésével egyidőben kerüljön a Kar elé az ELTE, a Kossuth Lajos Tudományegyetem, a szegedi Pedagógiai Főiskola és a szegedi Tanítóképző Akadémia népművelő képzési tanterve is, hogy a kellő összehasonlítás birtokában meg tudják különböztetni az itt tervezett oktatást azoktól és az itt folyónak azokétól eltérő jelleget meg tudjuk határozni és ezzel az itt folyó képzés szükségességét is igazolni tudjuk.

A kari tanács a dékáni előterjesztéssel

egyetért.

Dékán tárgyalásra bocsájtja az uj oktatói állásokra benyújtott pályázatokat és felkéri Gazdapusztai elvtársat, távozzék el ügye eldöntésének idejére.

Bálint Sándor ismerteti a Dékán által kiküldött háromtagú bizottság véleményes jelentését az Ókortörténeti és Régészeti Tanszék docensi állá- ^ sának betöltésével kapcsolatban:

"Tisztelt Kari Tanácsi 1938 nyarán a szegedi egyetem régészeti intézetének expedíciója mindjárt munkája megkezdése napján egy rendkívül érdekes középkori jelképes sírra bukkant a makói Vörös Kereszt dombon; a szakértő oktatók és az ásatás gyakorlatában először belekóstoló hallgatók mellett /ez utóbbiak között volt akkor jelen véleményes jelentés referense/ egy kis fiú is kíváncsian leste az ásó alól előbukkanó sirmellékleteket. A gyermek,akit az egykori kivánssiság érdeklődés,majd élethivatás formájában máig kisér, Gazdapusztai Gyula volt. Még egy emlék kisérhette már kora gyermekkorától: az 1919-fes Tanácsköztársaság emlékezete,amelynek mozgalmaiban villanyszerelő apja két testvérével együtt aktov részt vett Somogybán s