József Attila Tudományegyetem Bölcsészettudományi kar tanácsülései, 1962-1963, Szeged
1963. február 6., II. rendes ülés
**> ^ J-6-progresszivitás, Azzal értene egyet,ha a tanulmányi eredménytől függne az ösztöndíj összege. Szerinte az elégséges eredményt felmutató hallgatóktól meg kellene vonni a társadalmi ösztöndíjat. Jó lenne, ha nem a vállalat vezetősége döntene az ösztöndíjak további folyósításáról, hanem kormányrendelet szabályozná a tanulmányi eredménytől függően kiadható társadalmi ösztöndíj összegét. ' r Dékán érdekesnek tartja, hogy éppen azok az ösztöndíjas hallgatók, akikkel baj van társadalmi munka terén, megbuktak. Ez azt is mutatja,hogy az illetékes szerveknek nagyobb körültekintéssel kell eljárni mint a társadalmi ösztöndíjak odaítélésénél, ügy gondolja, hogy amit a javaslatok magúkban foglalnak nagyon is negszivlelésre méltóak. Pl. az egyetemeket §em ártana bevonni a szerződések megkötésébe. így talán biztosítani tudnók azt, hogy az kapjon társadalmi ösztöndíjat, aki arra érdemes. Egyben kívánatosnak tartja, hogy a Karon biztosított legyen a társadalmi ösztöndíjasok számának felemelése. Bíró János Vakán Erzsébet társadalmi ösztöndíjas hallgatóval kapcsplatban elmondja, hogy az elmúlt évben,amikor a hallgatónak elégtelen vizsgái voltak, javaslatot tett a dékánátus a társadalmi ösztöndíj megvonására. Az eset után az Almásfüzitői Timföldgyár személyzeti osztályának vezetője személyesen jelent meg a Dékáni Hivatalban és közölte, hogy- tekintettel Vakán édesapjának igen jó munkájára - a vállalat nem bontja fel a szertődést.Végül is Vakán Erzsébet írásban kötelezte magát, hogy tanulmányi eredményét megjavítja:. űuró Lajos egy tért ííyiri elvtárs javaslatával. A # progresszivitás rendszerét feltétlenül ki kell dolgozni, Tudomása van arról,hogy a minisztérium most dolgozik az uj beiskolázási rendszeren, s eszerint elsősorban a fizikai dolgozik gyermekei számára kell biztosítani a társadalmi ösztöndíjak adományozását. . Az a kívánság, hogy. tegyük progresszívvá a társadalmi ösztöndíj összegét, indokolt, hiszen a minisztérium az állami ösztöndíjakra is ezt írja elő. Az ösztöndíj rendszerének mostani szisztémája nem ösztönző és nem nevelő hatású. Egyik—másik hallgató nem restel olyan kijelentést tenni, hogy "ne tessék beírni a?; elégtelent,mert elveszítem a társadalmi ösztöndíjamat." Egyetért azzal, hogy az egyéni bánásmód elvét kell alkalmazni. Ha valaki egyszer bukik el, el lehet tekinteni az ösztöndíj megvonásától, de ha ez sorozatosan bekövetkezik, feltétlenül meg kell szüntetni az ösztöndíj folyósítását. Kadácsy László egyetért Duró elvtárs megjegyzéseivel és javasolja,hogy a társadalmi ösztöndíj megvonása a tanulmányi eredmény és a hallgató magatartása alapján a kari tanács hatáskörébe tartozzék. Gruber László szerint a társadalmi ösztöndíjas és • • ■■ -
