József Attila Tudományegyetem Bölcsészettudományi kar tanácsülései, 1962-1963, Szeged
1963. május 22., V. rendes ülés
Tárgy* A Magyar Történeti Tanszéken meghirdetett tanársegédi állás betöltése. lucCC A József Attila Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara Tanácsának, Szeged T* Kari Tanács! ft A Magyar Történeti Tanszéken meghirdetett /Művelődésügyi Közlöny» 1963. április lö./ tanársegédi állásra egy pályázat - Dr. Krisíó Gyuláé- érkezett be; ennek elfogadását javasoljuk az alábbi indokok alapján: 1. / Dr. Kristó Gyula általános és középiskolai tanulmányait Orosházán végezte kitűnő eredménnyel. Ezt a szintet egyetemi tanulmányai során is mindvégig megtartotta. 1962. júliusában magyartörténelem szakon kitüntetéses középiskolai tanári oklevelet szerzett. Kiváló munkája elismeréséül Egyetemi és Főiskolai Népköztársasági Ösztöndijat élvezett, majd 1963. április 4-én Felsőoktatási Tanulmányi érdeméremmel tüntették ki. Egy ideig harmadik , szakként az oroszt hallgatta, majd a régi magyar történetre specializálódván a latin szakot vette fel: itt utolsó éves levelező hallgatóként ugyancsak jól megállja a helyét. 2. / Már III. cWes kórában érdeklődéssel fordult a tudományos kutatómunka felé is. KUküllei bánosról készitettj^dtídgfizatából kitűnt, hogy alapos szakmai tájékozottsága jó kutatói érzékkel párosul. V. éves hallgató korában elkészítette bölcsészdoktori értekezését ”Anjou-kori krónikáink" cimmel, melynek egyik fejezete /"A Névtelen Minorita krónikája”/ Debrecenben, az V. Országos Tudományos Diákköri Konferencián I.helyezést ért el, egy másik fejezete /'A tartalom és forma kérdéséhez a történeti források belső kritikájában”/ az Acta Universitatis Szegedinensie, Acta Juvenum /Sectio íhilologica et Histories/ 1962. évi kötetében látott napvilágot. Ugyanezen a debreceni diákköri konferencián nyelvészetből II. helyezést ért el, és a szaktanszék véleményé szerint dolgozata olyan uj eredményeket tartalmaz, amelyek miatt feltétlenül publikálásra érdemes. 1962. októberében ”Sumoa cum laude" bölcsészdoktori oklevelet szerzett. értekezése felöleli 14. századi történetírásunk problematikájának egészét. Határozott ismertetőjegyek alapján sikerült elkülöníteni-* egymástól a ránkmaradt krónika3zövékeik szerzőit, megrajzolta irói profiljukat, stilussajátságaikat es történetírói koncepciójukat. Az eredmények alapján egészen uj képet nyertünk a Budai Minorita Krónika különböző szerzőiről, továbbá Kálti Márkról és a 14. századi krónika-kompozició különböző kontinuátorairól. Sajnos, a ’kiváló munka kiadására—nagyobb terjedelme miatt - helyben nem volt lehetőségünk, de van reményünk arra, hogy az Akadémia segítségével publikálásra kerülhet. A távolabbi tervek ezen témakör kiszélesítéséhez kapcsolódnak: középkori magyar történetirásunk történetének szintetikus feldolgozásával belátható időn belül értékes kandidátusi értekezés körvonalai rajzolódhatnak ki.
