József Attila Tudományegyetem Bölcsészettudományi kar tanácsülései, 1962-1963, Szeged

1963. március 13., III. rendes ülés

2 rendelkezésre álló idő alatt részletesen feldolgozni, ennélfogva csak az egyes történelmi korok legfőbb problémáit, illetve a hozzájuk kap­csolódó didaktikai és nevelési kérdéseket emeli ki előadásaiban. Valamennyi tárgy előadója törekszik lehetőség szerint minél több konkrét iskolai anyag feldolgozására példát mutatni, valamint az általános és középiskolai oktató-nevelő munka sajátos szempontjait érzékeltetni. 2J A szakmódszertani megfigyelések időbeosztása a következő: egy óra bevezetés /a megfigyelési szempontok és a meglátogatott is­kola ismertetése /,- két óra óralátogatás, 2 óra a megfigyelések meg­vitatása- és értékelése, a megfigyelések az általános iskola felső tagozatában és a középiskolában történnek, a lehetőség szerint egy alsó és egy felsőbb osztályban. A gyakorlatvezetők gondoskodnak ar­ról, hogy amelyik hallgató az I. félévben általános iskolában vett részt szakmódszertani megfigyelésen, az a II. félévben középiskolába kerüljön, és megfordítva. A hallgatók a jelek szerint érdéklődéssel vesznek részt az ilyen iskolalátogatásokon. A szármái és módszertani kérdések mellett az iskolák belső életének sajátosságait is figyelemmel kisérik. Általá­nos tájékozódásuk szempontjából enner is van jelentősége. az iskolák igazgatói és az órát tartó tanárok egy része megbecsülés­nek tekinti, hogy időnként egyetemi hallgatók is jelennek meg isko­lájukban, illetve óráikon, de helyenként érezhető, hogy külön meg­terhelésnek és zavarásnak tekintik az ilyen megfigyeléseket. A mód­szertani előadók személyes ismeretsége réven azonban eddig minden zökkenő nélkül sikerült levezetni az iskolalátogatásokat. Nagy gon­dot kell azonban fordítanánk arra, hogy az ilyen iskolákban vendég­ként megjelenő hallgatók az ottani viszonyokra semmiféle biráló, kritizálgató megjegyzést, ne tegyenek, vagyis saját tanulási lehetősé­güket ne minősítsék felügyelői vagy ellenőri megbízatásnak, mert ez sem nem joguk, sem nem feladatuk. /A hallgatók túlzottan birálgató megjegyzéseire különösen az-idegen nyelvi órákkal kapcsolatos iskolai szakmódszertani megfigyeléseken volt néhány példa. Különösen olyan esetekben, amikor a szakmódszertani megfigyeléseket a város különböző középiskoláiban vezették a szakmódszertan előadói. E birálgató meg­jegyzések főleg a szaktanárok kiejtésére vonatkoztak, s bizonyos fokig indokoltak is-voltak. A gyakorlatot vezető módszertani előadók tapintata miatt az ilyen bírálatok szerenésére a tizpercekben hangoz­tak el s nem az ór t követő elemző megbeszéléseken, amelyeken rend­szerint az órát bemutató szaktanárok is részt vettek./ 3./ A tanulmányi eredmény megállapitására a IV. évesekre vonatkozóan semmiféle konkrét adat nem áll rendelkezésre, mivel szakmódszertani ismeretikrol csak az államvizsgán számolnak be a tanárjelöltek, s addig sem kollokvium, sem gyakorlati jegy nincs ebből a tárgyból. Az előadások látogatottsága általában megfelelő, a szakmódszertani megfigyeléseken pedig valamennyi hallgató pontosan megjelent. Ennek ellenire - nyilván, főként a beszámolási kötelezettség távoli idő­pontja miatt - nincs még a szakmódszertani oktatásnak olyan súlya, mint amilyen a tanárképzés színvonalának emelésé érdekében kívánatos \ lenne. A tényleges helyzetet, az eddig elért eredményt és a még meg­­^ lévő hiányosságokat nem a IV., hanem az V. éves gyakorié tanárjelöltek

Next

/
Thumbnails
Contents