József Attila Tudományegyetem Bölcsészettudományi kar tanácsülései, 1962-1963, Szeged

1963. március 13., III. rendes ülés

esetlegesség látszik a neveléstörténet képviselőinek kiválasztásában .Kinttía nem vennénk tudomásul azt,hogy a XX.századi magyar neveléstörténetnek máig haté,irodalmi müvekkel illusztrálható s ma is vitákat kiváltó irányai vannak /pl.a népiesek nevelési koncepciója/.

Itt is,az egyetemes neveléstörténetben is feltűnik a szemléletmód elszigetelő jellege - mintha a neveléstörténet nem nagy irányzatokban zajlott volna le,hanem pusztán egyedi alkotások egymásutánja volna. Lehet-e neveléstörténet az,amelyből hiányzik a pietizmus, a naohumanizmus,a filantropizmus stb.irányainak legalább a jelzésszerű tárgy állás a? Sajátságosnak tar tjük,hogy Pestalozzi és Herbart között e vázlat szerint semmi sem történet a nevelési elmélet és gyakohlat tér én,nyilván a lerövidítésnek esett áldozatul Goethe, Schiller.HumboldtjPrőbel,Basedow stb.,nevük közül azonban legalább egy-kettőé meg kell hogy maradjon.-Táncsics,Tavasi tisztelt nevek; de Fáy-Jósika-Eötvös megszakitatlan s eredeti magyar tanregény,nevelodésregény-vonulata,meíy a magyar pedagógiatörténetnek lényegesen érdekesebb fejezetét kinálja,mint az iskolatervezők némelyik együttese,nagyon is odakivánkozik a szintén emlitetlenül hagyott Kölcsey után.

Végül:nem értünk egyet azzal,hogy csak 1-1 mü elolvasása^legyen kötelező,jelöljenek meg ennél jóval többet,s tegyenek kötelezővé legalább kettőt-kettőt»köztük Rousseau-ét feltétlenül. Az Igor és társai helyett kivánatos volna Makarenko valamelyik elméletibb könyvét, Írását jelölni meg. / )1

Szeged.1363 márc.12.

A Magyar Irodalomtörténeti Intézet ^öllek^i^ája nevében:

/Dr~.Szauder Józs ÍT tanszékv.egyet.tanár/