Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi kar tanácsülései, 1961-1962, Szeged

1962. február 7., III. rendes ülés

A kint végzett munka nem volt könnyű. Rövid tiz nap alatt egy község vagy település arculatát megismerni nem egyszerű feladat. Az eddigi három gyakorlat tapasztalata azt bizonyítja, hogy hallgatóink általában sikerrel állták meg a helyüket. A gyakorlatok jó alkalmat nyújtottak az állami és társadalmi népművelési szervek és intézmények gyakorlati munkájának tanulmányozásához, jó és rossz módszereik megismeréséhez. Több-.ál'

olyan esetről tudunk, amikor egy-egy hiányosságra hallgatóink hívták fel a helyiek figyelmét. A legtöbb községben alkalmuk volt megismerni a kulturális munka mellett az ottani iskolai oktatást is. Hallgatóink szívesen keresték fel a helyi iskolákat, hospitáltak, ismerkedtek a vidéki pedagógusok sokoldalú és nehéz munkájával. Ismeretes dolog, hogy a pedagógusok egy része, és ezen belül különösen a fiatalabb fgeneráció nem veszi ki részét úgy egy egy falu életéből, mint ahogy elvárható lenne, Országos tapasztalat, hogy a legfiatalabb gárda általában nehezen illeszkedik bele a községek életébe. Természete sen vannak nehézségek/lakáshiány, egyes vezetők részéről még előforduló bizalmatlan ság a pedagógusokkal szemben/, amelyek nehezítik a beilleszkedést, általában azonban az a probléma, hogy az elmúlt években az egyetemekről és főiskolákról kikerült peda gógusok egy része éppen a viszonyok nem-ismerete miatt más körülményekkel találta szemben magát, mint ahogy azt tapasztalatok hiányában elképzelte. Ezek a pedagógusok természetesen állandóan keresik annak a lehetőségét, hogyan kerülhessenek be a városba, iskolai munkájukat is nem egyszer felületesen látják el. Gyakorlataikon résztvett hallgatóinknál - ha erre sor kerülne- nem fenyeget ez a veszély, ugyanis legtöbbjük észrevette : milyen nagy és szép feladat vár a pedagógusira az iskolán kívüli munkában is. « A tiz nap folyamán szerzett tapasztalatokat, észrevételeket leginkább mint aktiv népművelők fogjuk felhasználni - irja Lantos István bölcsészhallgató múlt év őszén végzett népmü velési gyakorlatáról készült jelentésében - magunknak gyűjtöttünk, mi fogjuk értékesíteni ezen gyakorlat eredményét. E mellett igyekeztünk a gyakorlat alatt az adott helyzetitől s képességeinktől függően a nép művelését szolgálni.”

A falusi népművelési gyakorlat hozzájárult az oktatási reform célkitűzéseinek megvalósú lásához is. Ismeretes - és ez az előbbiekből is következik - hogy ma sokkal inkább, mint azelőtt falun és városon egyaránt a pedagógusok kezében van a dolgozó tömegek politikai, általános műveltségi és esztétikai nevelése, A népművelési munka aktiv politizálást jelent, a népművelőnek határozott állásfoglalásával példát kell mutatnia. .Az eddigi gyakorlatok ilyen szempontból is igen hasznosnak bizonyultak, s ezt nemcsak a résztvevő hallgatók értékelték úgy, hanem az illetékes párt-, KISZ és tanácsi szervek is.

Nem lenne teljes a kép, ha csak e gyakorlatok pozitív oldalát, az elért eredményeket mutatná be e jelentés. Voltak negativ jelenségek is, amelyek elsősorban abból adódtak, hogy egyes helyeken nem úgy fogadták hallgatóinkat, ahogy kívánatos lett volna. Előfordult az.is, hogy például Battonyán a VB elnölhelyettese csak több napos huza-vona után volt hajlandó fogadni két hallgatónkat, akik azért keresték fel, hogy megérkezésük után megbeszéljék vele tennivalójukat. Ennek ellenére Bóna Miklós és Takács János hallga tők jó munkát végeztek, amiről a felsőbb tanácsi szervek elismeréssel nyilatkoztak.- 3 -