Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi kar tanácsülései, 1961-1962, Szeged
1962. február 7., III. rendes ülés
L % f \ - : S '■ i A Bölcsészetied >,iiá ■ ■ Karon folyó néptr.üveJési oktatás tapasztalatai 1961. májusában foglalkozott a kari tanács a Bölcsészettudományi karon folyó népművelési képzés tapasztalataival és ezt a munkát fontosnak és hasznosnak jellemezte. Az ülésen e.'~ lőterjesztett beszámoló elsősorban az elméleti képzéssel, az előadások tematikájával és az itt szerzett tapasztalatokkal foglalkozott. Miután a fakultativ népművelési koDégium előadásai ezévben is hasonló tematikával folynak vi élszerünek látsák, hogy az alábbiakban képet ad junk az elméleti képzést szervesen kiegészítő gyakorlatokról, amelyek az egyetemi népművelési képzés rendszerének kiépítésében fontos szerepet töltenek be, hiszen most már iné tézményesen biztosítva van annak a lehetősége, hogy az eddig csak kísérletként kezdeményezett falusi népművelési gyakorlatok az összegyűjtött tapasztalatok felhasználásával szer \ vés részét alkossák az egyetemen folyó népművelő képzésnek. Elöljáróban le kell szögezni bogy a hallgatók tíznapos falusi népművelési gyakorlatának megszervezése az egyetemen folyó oktató nevelő munkának még nem mindenki által hasznosnak tartott részét képezi, annyit azonban sikerült elérni, hogy hallgatóink számára ma már éven - te két alkalommal 10 10 napra biztosítva van a lehetőség, hogy itt az egyetemi oktatás keretében hallottakat a gyakorlatban is hasznosíthassák, belekerülve egy-egy község vagy kisvá ros életébe közeliről ismerhessék meg a problémákat, cselekvő részesei legyenek a falu át alakulásának, amely nemcsak társadalmi gazdasági, de ezzel párhuzamosan kulturális téren is folyik. Azt a követelményt, hogy mielőbb meg kell szüntetni a város és a falu közötti kulturális szintkülönbséget, hallgatóink valójában csak ezeken a tíznapos falusi népművelési gyakorlatokon ismerték fel, amikor a problémákkal "életk.özelből* kerültek szembe. A mezőgazdaság szocialista átszervezése hazánkban lényegében befejeződött és ez a tény teljesen uj helyzetet teremtett, a kulturforradalom uj fázisa kezdődött el. A kulturált, szélesebb látókörű , korszerű műveltséggel rendelkező parasztság sokkal gyorsabban tud megszabadulni a kistulajdonosi szemlélet korlátáitól, mint az elmaradott, amely görcsösen ragaszkodik régi életformájához és előítéleteihez. Az előbbiekből az következik, hogy napjaink kulturális munkájában a tudat átformálása az első számú előfeltétele a további előrehaladásnak. Az uj termeié si viszonyok magukkal hozták a közösség ügyei felé való fordulást, megnövekedett a felvilágo sitó munka jelentősége. Az élet azt követeli, hogy azok a tanárok, akik a Karrói kerülnek ki. ne csak mint pedagógusok végezzék munkájukat, de egy-egy község vagy város életében sa/ ját munkaterületük társadalmi vonatkozásait is gyakorolják, részt vegyenek a tudatformálás nagy és felelősségteljes munkájában. Az előbbiek déggé aláhúzzák a népművelési gyakorlati munka fontosságát, amely az elméleti ismeretek fontos kiegészít'se mellett olyan szempontból is nagy fontosságú, hogy hallgatóink a reform szellemében szoros kapcsolatba kerüljenek az élettel, A ÍCar hallgatói már három alkalommal vettek részt tíznapos népművelési gyakorlaton. Előljá róban meg keil jegyezni, hogy korlátozott anyagi lehetőségeink miatt nem tudtuk valamennyi, a fakulta! népművelési képzésben résztvevő hallgatónkat gyakorlati munkára elküldeni. Ennek 1 T
