Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi kar tanácsülései, 1961-1962, Szeged

1962. június 27., VII. rendes ülés

UM

elsajátított anyagokat jól ismerte, az uj résztvevők viszont nehezen illeszkedtek he a csoportba. Az aktivitás különösen az első és a második témával kapcsolatosan volt igen nagy. A harmadik alkalommal sokan hiányoztak. Ekkor a központi kérdés mezőgazdaságunk fejlődésének problémája volt, de ez a tagadhatatlanul fontos probléma háttérbe szorította a szocializmus magyarországi építésének több más fontos vonatkozását. Az érdeklődés talán azért volt itt kisebb, mert ezt a kérdést taggyűlésen és összoktatói értekezleten is érintettük már.

A XXII. kongresszus első két témájának vitájában valamennyi fdjkérdést sikerült kielégítően megvitatni mind elméleti, mind gyakorlati vonatkozásban,

II. Szakmai-ideológiai viták

1. Egyre jobban beigazolódik, hogy az egyetemi oktatók ideológiai továbbképzésének ez a formája a legmegfelelőbb, legeredményesebb. Erről tanúskodik a viták színvonala is: több vitainditő referátum publikációra is érdemesnek bizonyult /pl. az ókortörténeti és a klasszika-filológiai tanszék közös vitáinak két referátuma a Világosságban, a magyar nyelvészeti tanszék egyik vitaindító előadása pedig a Néprajz és Nyelvtudományban jelent, illetőleg jelenik meg/. A színvonallal együtt emelkedett a viták élénksége és az irántuk megnyilvánuló érdeklődés is. Azonkívül, hogy több tanszék /pl. a történeti tanszékek és a tudományos szociAlizmus tanszéke; az ókortörténeti és a klasszika-filológiai tanszék; a germqnisztikai és a romanisztikai tanszék/ közösen rendezett összejövetelt, az egyes tanszékek belső vitáin is részt vettek, mégpedig tevékenyen, más tanszékek oktatói /pl. a germanisztikai és a romanisztikai tanszék nyelvészeti tárgyú megbeszélésén a magyar és a finnugor nyelvészeti tanszék több oktatója; a magyar nyelvészeti tanszék vitáin a néprajzi, a filozófiai, a finnugor, a romanisztikai és az orosz tanszék munkatársai/.- 3 -T