Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi kar tanácsülései, 1961-1962, Szeged

1962. május 16., VI. rendes ülés

Hallgatóinknak a zsúfoltság ellenére is sikerült o. saohncsajortokban olyan kollektívákat kialakitaniok, amelyeket nemcsak a közös szoba, hanem tanulmányaik és érdeklődésük azonossága is összekapcsol. Látókörük tágulása és közös programok érlelték meg azt a gondolatot, hogy problémáik megvitatására tanáraikat is meghívják a diákszállóban tartott csoportgyüléseikre.

A tanárok készséggel tettek eleget e meghívásoknak, bár a megbeszélések programja sokszor ötletszerű volt és majdnem kizárólagosan azzal a pozitívummal zárult, hogy tanárok és hallgatók közelebb kerültek egymáshoz. Jelentős lépés ez, mert oktatóink sok olyan problémát ismerhettek meg, amely hallgatóinkat foglalkoztatja.

Az oktató-nevelő munka ezen lehetőségét kihasználandó, a kari pártszervezet február folyamán összehívta a diákszállókat patronáló tanárokat, hogy tapasz talataikat és a kollégiumi nevelő munkát r-.?ő-?~.git8 módszereket megbeszélje velük Patronáló tanárainknak az a véleménye, hogy helyes a kollégiumokkal való kapcsolat kiépítése, de ezt a formát oktató-nevelő szenpontbóltartalnasabbá kell tenni. Néhány hónapos tapasztalaton szerint hallgatóink nincsenek tisztában a lehetőségekkel, illetve maguk sem tudják pontosan, milyen megbeszélés, vita volna leghasznosabb a patronáló oktatókkal. A szobacscportek már kinőttek a kollektív újságolvasás, vagy a szemináriumi anyag visszamondásának keretei közül /szobánként hírlapok járnak és több csoportnak van rádiója. /Az sem volna helyes,hogy csak a "munkaterv teljesítése” érdekében hívják meg tanárukat, aki ötletszerűen elbeszélget esetleg velük /bár alkalomadtán egyszeri esetben ez is elképzelhető/ Hallgatóink igényességének a hiányát mutatja, hogy sokszor a tanártól várják a vita kérdések felvetését, vagy ötletszerűen olyan dolgokat vetnek fel, amelyek sem tanulmányi, sem nevelési szempontból nem jelentenek hasznot. /Pl. az egyik TTKari szoba azt javasolta, hogy a tanár kíséretében nézzenek nog a Nemzeti Szin házban egy előadást a kulisszák mögül./

A párt- és állami vezetésnek, a tanári karnak a tapasztalatok alapján olyan programot kellene kialakítani, a kollégiumi vezetésnek pedig olyan légkört kellene teremtenie, hogy a patronálas a tanulmány? munka és a hivatástudat elmélyítését szolgálja elsősorban, A kollégiumok régi hagyományait kellene az adott viszonyok között tovább fejleszteni és ez tenné igazán tartalmassá a patronáló munkát, ez támasztaná legeredményesebben alá az egyetemen folyó oktatónevelő munkát is.

Tisztában vagyunk azzal, hogy ezt nem lehet egycsapásra negvaHősitani. Tiszteletben kell tartani a szobacsoportok igényeit, érdeklődését, de ez nem jelentheti a spontaneitás előtti bohódolást, A hallgatók is keresik az utat, hogy a tanárokkal való kapcsolatukat tanulmányi szempontból is hasznosíthassák. Ezt mutatják a vizsgák előtti összejövetelek, sőt ilyenkor még programon túli meghívások is konzultáció céljából, A szakmai kérdésekben való elmélyülést célzó viták kialakításának másik akadálya, hogy a túlzsúfolt diákszállóban nem mindig azonos szakos hallgatók laknak, igy a vita anyaga egyesek számára idegen.

Ezt az akadályt a szobacsoportok átrendezésével, esetleges átszervezésével nagyrészt ki lehetne küszöbölni.

Tapasztalatunk szerint a tanár elvtársak szívesen vállalják a diákotthon patronálását, a hallgatók pedig örömmel voszik ezt a segítséget. Annak érdekében, hogy ez a munka még hasznosabb legyen, a szakmai és nevelési kérdések elmélyítésére kell a döntő súlyt helyezni. Ez nemcsak a tanárképzés, hanem a kollégiummá válás szempontjából is nagy segítséget jelentene.

St.sz.>84/1962. K.90. pl.-ban. Sokszorosítást eng.: Dr. Madácsy László dékánhelye ttes.