Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi kar tanácsülései, 1961-1962, Szeged

1962. április 18., V. rendes ülés

újdonságát mutat jo. A különféle idegen nyoLv&znaoiscK ■»■ie^orvy.l',n‘ nagy szórna 63 /26 %/ csak akkor ad egyértelmű képet, ha figyelőmbe vesszük, Rogy uk.k>1[ több mint a fölét a 4-2 német szakos teszi ki. Karunkon az idegen nyelvszakod*»^ rendszeres levelező képzés jelenleg csak német szakén folyik; a többi szakokon tanulmányaikkal elmaradt hallgatók vannak. s‘

A hallgatók létszámával kapcsolatban figyelemre méltó, hogy az év végén előreláthatóan ötvenen fognak végezni, özek közül magyar szakos 16 / közülük egy magyar-német és egy magyar-történelem szakos/,történe len szakos 5, német szakos 17, a többiek pedig az egyéb idegen nyelvszakok között oszlanak meg.

Levelező hallgatóink az ország egész területén laknak, és ez a velük való beható foglalkozást, valamint az ő számukra tanulmányaik végzését sok tekintetben megnoheziti. Örvendetes, hogy a helyben lakó.k levelező hallgatóinknak mintegy egyharnadát teszik ki, és a Szeged távolabbi körzetében /Bács-Békés-Csongrád megyék/ lakók százalékarányával együtt ez a különféle szakcsoportokban 65-80 % közeti mozog. Nagyobb nehézséggel küzdenek a dunántúli és a távolabbi tiszántúli hallgatók. Vitatható a Művelődésügyi Minisztérium azon tendenciája, hogy egyre nagyobb számban irányítanak át karunkra budapesti dolgozókat. Ez ellentétben van magának a minisztériumnak H6/I962/MK 5*sz. rendeletével, amely kimondja,hogy nem nyerhetnek felvételt olyan nem lakóhelyükön működő felsőoktatási intézményre azon hallgatók, akiknek lakóhelyükön megfelelő kar működik. Különleges méltánylást érdemlő esetekben a Kar a múltban sem zárkózott el és a jövőben sem fdg elzárkózni budapesti levelező hallgatók felvételétől, de meggondolandó,szerencsés-o az olyan állapot, amikor a hat éves képzésű 57 főből álló magyar-történész szakos hallgatóiak több mint a 15 százaléka budapesti. Ezek közül olyan is van, akinek Szegedre történt átirányítása miatt munkahelyén szemrehányást tettek ebből fakadó hiányzásait rossz héven veszik, útiköltségét nehezen fizetik meg. ügy tűnik, hogy a jövő tanévre vonatkozólag a budapesti hallgatóknak tanácsolni lehetne, próbálják meg átkérni magukat az ELTE bölcsészkarára, a minisztériumot pedig arra kellene kérnünk, hogy lehetőleg a Szegedi Tudományegyetem beiskolázási körzetébe tartozó hallgatókat irányítson hozzánk,

II. A levelező hallgatókkal való foglalkozás

A/ SzervezSsi kérdések

A hallgatók létszámával foglalkozó előbbi részből kitűnik, hogy bar a tavalyi állapothoz képest a helyzet némileg egyszorüsödött és a tanulócsoportok száma is csökkent, az egyes képzési formák és szakok szerint az azonos tanulmányi rend szerint tanulócsoportok létszáma erősen változó, ennek következtében a velük való foglalkozás módszerei is eltérőek.

Beható foglalkozásra csak ott van lehetőség, ahol viszonylag nagyszámú csoportok alakultak ki, ezek pedig a hat éves képzésben résztvevő magyar-történőién szakosak /ideértve az egyszakosakat is/ közül az első-, és násodévesok, akik számára félévenként öt-öt alkalommal szerveztünk közös konferenciákat. A hat éTes képzésben résztvevő hallgatók egyéb csoportjai, továbbá a három éves kiegészítő képzésű magyar történész szakosok azonos tanulmányi rend szerint tanuló csoportjai az ilyen mérvű foglalkozást nem teszik lehetővé, azonban a közös konferenciák megrendezéséről itt sem mondtunk le; ezekre azonban félévenként 2-3 alkalommal került sor. Ugyanez a helyzet a német szakosok esetében is, ott ahol a csoportok létszáma ezt lehetővé teszi. Végül vannak olyan kis létszámú /1-6 tS/

St,sz.173/1962,K.80 pl.-ban,Sokszorosítást eng.:Dr.Madácsy László dékánhelyettos.