Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi kar tanácsülései, 1960-1961, Szeged

1960. szeptember 28., I. rendes ülés

z -tabban szolgálta az emberiségnek és nemzetének baladását. Többen készítettek közülünk a múlt években egyetemi jegyzeteket. A magaméiról úgy érzem, hogy a marxista módszer elmélyítése mellett épp ilyen szempontú tömörítést kell elvégeznem. A Dókán ''Ívtárs által a levelező oktatásról mondottak alapján egy kis túlzással szinte azt mondanál*, hogy a tananyag terjedelmét a levelező és esti tanfolyam hallgatóinak igényéhez kellene szabnunk és a nappili tagozatban azt kellene bővitenünk és tovább magyaráznunk, Az amazokon részt vevők érettebb felfogása jegyzethasználás dolgában ugyanis meglehetősen kiegyenlitené ezeknek jóval több foglalkozási lehetőségét. Persze ehhez valóban az kellene, hogy a levelező oktatásban - ahogyan ezt a Dékán elvtárs kivánja - ne csak fiatal kádereink vegyenek részt* A legújabb irodalom előtérbe helyezése mit a Művelődésügyi Minisztérium folyóiratában, "Az idegen nyelv tanítás" legújabb számában Tálasi Istvánná és Cger Sándorné cikke különösen hangsúlyoz, termesz tesen nagyon helyes és fontos, mert a népek közti összetartás és béke ügye rajta keresztül szolgálható leghatározottabban. De magától értetődik, hogy a renaissance irodalom értékeit nem

I

fogja háttérbe szoríthatni az 192o-4o-ig tartó évek olasz termése. Hiszen a legújabb irodalomból csak az általunk már részben megvalósított jövő f®lé mutató jelenségek, az ellentállók és élen járók irodalma lesz értékesíthető.

. Anélkül, hogy az idegen nyelv tanításának és a középisko- Iával való kapcsolatnak problémáit érintemém, melyről a román nyelvek és irodalmak tanszékének részéről más oktatói fognak hozzászólni, az elmélet és gyakorlat szoros egységét én is igen fontosnak tartom. Ezért nem tudok egyetérteni - s ez a másik kérdés, miben véleményt szeretnék mondani - a deb.ieceni k ír ama javaslatával, mely "az elmélyöltebb műn-