Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi kar tanácsülései, 1959-1960, Szeged
1960. május 27., VI. rendes ülés
S3 • lo -\ "Bodnár Ferenc doktori értekezésének az a célja« hogy a predikati▼ mondat elemzésének vitatott kérdéseit tisztázza.Fejtegetéseinek végső konklúziója az, hogy a helyesen értelmezett nyelvtani, logikai és lélektani alanynak és állítmánynak e$yhe ' kell esnie. Ennek a tételnek az alátamasztására kifejti saját nézetéit a mondat mivoltáról, a mondatelemzáa elvi kérdésiről. Ezzel kaposolathan a nyelvelméleti problé* mák egész sora vetődik fel, melyekben a . szerző határozott álláspontot, saját véleményt kíván nyilvánítani. Bodnár gyakran igen jő kritikai érzékkel bírálja mások állásfoglalását, önálló gondolatai azonban nem mindig meggyőzőek. Felfogásával » kapcsolatosan az a veszély áll fenr,, hogy elszakítja a nyelvet a gondolkodástól, holott sem gondolkodás nyelv nélkül, sem nyelv gondolkodás nélkül nem képzelhető el. * Az, amit Bodnár müve nyújt, arról tanúskodik, hogy a szerző önálló gondolkodású, önálló Ítélettel rendelkező nyelvész, akinek a nyelv jelenségeiről határozott nézetei vannak. Noha ezeket nem sikerül mindig a legvilágosabb formában kifejtenie, o bár tételei között olyakor vitathatók is akadnak, munkájút értékes teljesítménynek, a bölcsészdoktori óim elnyerésére alkalmasnak tartanunk. Értekezését summa cum laude fokozattal elfogadásra ajánlom.” A kari tanács titkos szavazás után Bodnár Ferenc "Vitás elméleti kérdések a leiró mondattan köréből" c. doktori disszertációját summa sum laude fokozattal elfogadja és a Jelöltet szóbeli szigorlatra bocsátja. /Szavazás eredménye: lo igen./ Bíró János kari titkár ismerteti iíalocsrá Dezső tanszékvezető docens fobirálo bírálatát Horuczi László "Szükségszerűség és véletlen különös tekintettel a társadalomra /Az ember viszonya a társadalom tör vényei he z/"c. doktori disszertációjával kapcsolatban: /Az ismertetés kivonatos/. "Az értekezés legsikerültebb része a II.fejezet, ahol a szerző a szükségszerűség és véletlen marxista felfogását elemzi. Nem pusztán ismétlésről van itt szó, hanem a kérdésnek bizonyos fokig történő uj megvilágításáról. Leggyengébben sikerült a III. * 9j 6 20"t# 0 Az értekezés legnagyobb érdeme a tudat szerepének kihangsulyozása. Az értekezésből
