Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi kar tanácsülései, 1959-1960, Szeged
1960. május 27., VI. rendes ülés
SÍI- 5 sét. Est a munkát heti 2 órás elfoglalt* Sággal megtanulhatnák az egyetemi könyvtár segítségével. Ezzel kapcsolatban javasolja még, hogy a diplomába valamiképpen tüntesse fel a kar hogy a hallgatók ezek közül a speciális ágazatok közüli mit végeztek el. Ez megnövelné a hallgatók érdeklődését és minőségi munkáját, ezenkívül az iskolák is látnák, hogy milyen irányban lehet hasznosítani a hozzájuk került fiatal tanárt a szakon kiről. Kifejezi aggályát az V.évfolyam óraterhelésével kapcsolatban. Tudomása szerint ugyanls a hallgatónak 16 órát az iskolában, 12 órát az egyetemen kell tölteni, ezenkívül egyéb elfoglaltságuk is van az iskolai munkát illetően. A szakdolgozatok zöme az V. éven készítendő el, valamint az V.év végén van az államvizsga is. Ilyenformán az V. év bevezetése nem enyhíti a hallgatók problémáját, hanem súlyosbítja. hvlri professzor megemlíti, hogy már több helyen felvetődött az V. év túlzsúfoltságának a kérdése és Karácsonyi docens érvel megállják a helyüket. Véleménye szerint azt a bizonyos 6 órát, amely a szaktanszékek rendelkezésére áll, nem szabad kihasználni. Ez a 6 óra nem azt jelenti, hogy azt mindenképpen az egyetemen kell tölteni. Nézete szerint helyes lenne ebben a 6 órában arra kötelezni a hallgatókat, hogy a szakdolgozatukat készítsék. 0 is helyesnek tartaná a speciális képzés bevezetését az oklevélbe. Wittman Tibor egyetért a pedagógiai tanszék elképzelésével. Felveti, hogy az V.éves, valamint a többi gyakorló éves hallgatók működését szabályozó rendelkezések mellett nincs olyan intézkedés, amely a gyakorlati nevelést támogató tevékenység oktatási vonalon történő szervezését elősegítené. Pl. a szakmódszertani oktatásnál merülnek fel problémák. Mindig vitát képez, hogy ezt ki adja elő, mert minden oktatónak megvan a maga szakterülete, ami teljes egészében igénybeveszi idejét. A történeti intézetnél pl. Medzlbrodszky Endre adjunktus a középkori egyetemes történettel foglalkozik, emelett a szakmódszertant is le kell adnia és a gyakorló Iskolákban a történelem oktatás szakfelügyeletét is el kell látnia. A reformok során a feladatok megnövekednek a szaktárgy tanításának terén is, ezért javasolja, hogy a tanszékeken alkalmazzanak olyan tanárt, aki a szakmódszertan oktatásához szükséges feltételekkel rendelkezne és ezt az órát leadná. Egyrészt tehát káderproblémáról van