Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi kar tanácsülései, 1959-1960, Szeged

1960. június 10., VII. rendes ülés

Vo?

m y «*

mint Mayer Erzsébet és Kardos Tibor idevonatkozó tanulmányainak kivonata. A dolgozat igazi mondanivalója a 4o. oldallal kezdődik, de a következő 80 oldalon, bő^ anyagismeretével, egyszeriben jelentkező kutató kedvével, a magyar társadalmi és politikai viszonyok fejlődését jól szemmel tartó módszerével nemcsak megüti,de jelentékenyen felül is múlja az átlag doktori disszertációk tudományos színvonalát. Bakócz Tamás és főleg Práter György esetében^megállapitja, hogy politikai magatartásukban van sok a machiavelii Principe-re emlékeztető elem, de helyesen fűzi hozzá, hogy na Mohács utáni kor nemcsak megköveteli az eroskezüsé^ mellett kétszínű és fordulatos politikát, hanem ki is alakítja, felszínre hozza az ilyen politikust" /44/• A következő, IV,fejezetben "A hatás nélküli Machiavelli - ismeret" vizsgálata során már a köztársaságról szóló Disoorsi olvasása jut előtérbe Zay Ferencnél, Veroncsics Antalnál, akik persze valami nemesi oligarchia alakjában képzelik el azt. Innen kezdve Kesjár XVI“ XVII.századi könyvjegyzékekben is nyomozza Machiavelli ismeretét. Jól kifejti, hogy a machiavellizmus gyakran összeolvad a tacitizmussál, Zsámboki János, Istvánfíy Miklós a humanisták Habsburg-csoportjához tartozik. De a madiavelli-fejedelem típus társadalmi aktualitása erősebb Erdélyben a Báthoryak korában. Kovacsóczy Farkas áll hatása alatt, mit a nálunk hhsszabb ideig tartózkodó Gianmichele Bruto főleg Machiavelli Istorie fiorentine jenek propagálója. Mint Kos jár helyesen felismeri, politikai irodalmunk ebben a korban még alig van és azt a történetírás helyettesíti. Balassi Bálint és Bimay János Machiavelli Discorsiját olvassák latin fordításban. A XVII.században a nagy firenzei gondolatai azonban főleg Iustus Lipsiuson keresztül jutnak el hozzánk. A dolgozat VTI.fejezete "A kialakuló államelméleti irodalom", alkotja a szerző kutatásainak tulajdonlcépeni középpontját. A Madiavelli-batás társadalmi alapjainak vizsgálata e fejezetben .jut legjobban érvényre. A magyar nemesseg rendi politikája, az erdélyi fejedelmi abszolutizmus, a^hanyatló Erdély polititoi állapotai magyarázzák e kor politikai irodalmában a maohiavellii és a Machiavelli ellenes tanokra való támaszkodást. Ez Kosjár doktori értekezésének legértékesebb része.

A következő, VIII.fejezet Zrínyire vonatkozol^ ismét Klaniczay Tibor könyvének eredményeit foglalja jól össze.