Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi kar tanácsülései, 1958-1959, Szeged
1959. június 8., VI. rendes ülés
6 15" ti francia darabokra és szerzőikre vonatkozó francia könyvekből vett értesülésekkel. Csak kivételesen tér ki az eredeti szerző, vagy szindarab történetének ismertetés sro, Általában magára a magyar fordításra és előadásra korlátozza a figyelmét, mégpedig nagyon sokoldalú érdeklődéssel. Anyaggyűjtése kiterjeszkedik azután az egyes előadásokról, főleg a premierekről Írott bírálatokra is. Általában’jellemzi Csermáknét a teljességre való törekvés. Se dolgozatának némileg az anyaggyüjtemény jellegét kölcsönzi, "Peldolgozást" a dolgozat három része közül csak az elsőben és a másodiknak a bárom első fejezetében lehet találni. A dolgozat ugyanis "Pillanatképek* kel kezdődik a magyar színészet helyzetéről az 19oo-1945"ös években, mikor a hanyatló burzsoáziából álló közönség, eltávolodva minden igazi művészettől, tösnry Bataille olcsó szellemességéből táplálkozott.A II.rész első három fejezetében azután Csermákné jól megmutatja, hogyan élnek tovább a háború előtti csőkévények még egy darabig a felszabadulás után és hogyan találja eg azután az uj magyar színjátszás a helyes útját. Az anyag elrendezése kitűnő s mindenütt világosan tagolt. Csermákné tehát a jelzett korlátokon belül igen hasznos, szép és úttörő munkát végzett. Kitűnő szorgalma, a szeretet és gond, melylyel értekezését kidolgozta, dolgozatát a summa cum laude fokozattal való elfogadásra teszi érdemessé; A kari tanács titkos szavazás után elfogadja dr.Csermák Gézáné "A francia dráma Budape st színpadain a felszabadulás után" c. doktori dolgozatát és a jelöltet szóbeli szigorlatra bocsátja. /Szavazás eredménye: 6 igen, 1 nem, 1 tartózkodás/. Török László "A felvilágosodás eszmei hatása a korabeli francia és magyar drámairodalom" c. doktori disszertációjának bírálata: /főbiráló dr.Koltay Kastner Jenő egyetemi tanár/./Az ismertetés kivonatos/. A dolgozat első része igyekszik mindenekelőtt a történeti materializmus^módszerével meghatározni a francia felvilágosodás eszmei tartalmát és jellemvonásait. A XVIII. század három legfontosabb drámairój ónak, Voltairenek, Dáderotnak és beaumarchaisnak müveit teszi vizsgálat alá, jól kiemelve a bennük rejlő társadéi önkritikát, haladó
