Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi kar tanácsülései, 1955-1956, Szeged

1955. december 15., II. rendes ülés

2

Bzz^l k? pcs ol + b: n lát-og-Írásomat követő b <? s z éIgát;epünkön is >'z előr dnron hangoztatott álláspontot védte f csak hossz'bb m?gynráz-ttel sikerült /h? ügyen PikcHiit?/ meggyőznöm erről. Légy rz Enge Írtől / z Ahti-Dühringben/ megcáfolt ^rőszakslmélethez közelálló /hr neia egyenesen wo. cgyb-eeső/ kii-á-r'Iet lenne másból, mint éppen ?■ többlet termék megjelenésiből, mint előfeltételtől, levezetni knrni > z osztálytárs? d? lom létrejöttét".

/Hz ád e c z ky-Ke r doss S?mau/.

Kegy Szilveszter elvtárs ;z eredeti tőkefelhalmozás idején tőkés' g; zd. sági rendről beszélt, ügy gondolom, .?rről egészében még nem lehet beszélni.

w

2-/

Azt mondott. , hogy ! munkanélküliség .• modern válik krónikussá. Helyesen: t k. pit llamas ál gr- idején.

ki pit,id éjén telánon válsá-Tckintettel errr, hogy Négy elvtárs igen részletesen é n''”" 5ott Mrltnue elmei tőnek cáfolrtnvrl

lni

hoszpsrn fogírllcozott n< —

mfg kellett voln- mond; ni, hogy miért teszi ezt* Ut k-llett voln; rrrn, ho^y jelenleg s búrzsoá közg?zdászok jelentékeny része magáénak v lljß M'lthur re? keiós tételeit, esek itt-ott plasztikát slkí lra. z rrjte.

3./ Négy elvtárs többek között ezzel cáfolt? e M? 1+hus-féle elméletet, hogy jelenleg nincs • nnyi ember, mint mennyinek > tiért ? ni h? 1? dványszeru szaporodás szerint lennie kellene. Úgy gondolom, ez nem jó írv, mert azt leint mond; ni, hogy ennek okr v Mrlthus. áltrl említett szelekciós erők működése; szülét és-szebály ozás, háború, nyomor stb.

4./ Úgy gondolom, nem volt helyes egy polgári közgazdász számi - t.npfi alapján leszögezni, hogy r föld x mennyiségű meghat rozott embert tud élt rt*ni, tekintettél erre, hogy a szaporodás lehetőségét ez időben elvileg korlát ozz» . Utalni kellett voln-' ?rr?', hogy ? t< rmelóerők áll-ndó fejlődése következtében / t om-enéri">-felhasználás/ - nem 1» hét ? kár csrk megköz elítően pontos jóslás okb* som bocsátkozni erre von? tkozó?n. -5 •■/ Nem volt eléggé bizonyitó er ej eü r sok igen jó péld; és megoldás ellenére sem az abszolút elnyomorádás tárgyalás? . Nem tisztázódott pontoson z r kérdés, hogy mikortól vizsgáljuk ez elnyomorodns kérdését. A tőkés termelési viszonyok ki? Irkulásától, v; gy az ip-ri forrod* lom lejátszódásé utántól?

Nem tisztázódott kkllően, hogy milyen szerepe vrn a munkásosztály h? rcának. Hogyyn, milyen módszerekkel, milyen periódusoké- n k^11 vizsgálni ezt h kérdést? Bár sok példát felhozott ;z előadó, de hosszabb távon végeredményben nem bizonyít ott; be állitás? it. Egyedül ? munkanélküliség szí poroöás? volt vitán felüli. Nem bizonyos adott be < zenben, hogy a munkásosztály reálb íréi v?. lóban csekélyebbek most, mint mondjuk ált láb n a k; leszikus k?pit?lizmus idején. /Cs?'k • zt bizonyított* be, hogy kevesebb, mint ? z 193o-^s években./ Beszélt arról, .hogy r n; gy k pit; list; országok munkásságának, V-gy munkásság? egy r-'iFz4nék 'letszmvon -la s gyrrmnt ok^munkásság ín?’ k*? t rnul'tl?*n és mezőprzd? sági munkások rovásár?' nőhet bizonyos esetekben, de n^m bizonyít ott? , hogy ez utóbbiak él--.t színvonal csökkent ? régebbi 'áll? p >+ okhoz kéjpest. Nem bizonyit ott?-, hogy ? táplálkozási és 1 kásviszonyok ros? z?'bb?;K lettek:, cs; k ? zt ig> z olt;- példáiv? l,hogy r osszak. A háborúi; 1 k? pcsolrtban h; ngoztí tt? , hogy ? z milw n