Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi kar tanácsülései, 1955-1956, Szeged
1955. december 15., II. rendes ülés
% gyár-orosz szakosok között volt, álcí azt tartatta, hogy a fasizz imperializmus között minőségi' különbség van, más -k pedig azt, m p • ^— / nog és -azokat'sok oldalról megvitatják /pl, s második világháború jollo'-" gének kérdése ./ A szemináriumoknak' éppen a viszonylag fejlett elviépolitikai színvonala a fő erőssége - Különösön szembetűnő ez a magyar - tört éneiéül^ szakos csoport ólmai. A viták során maguk a hallgatók is sok helyes elvi proliémát vetnek fel. A magyar-történelon szak 2, csoportjában pl» előkerült az, hogy"a szovjet-finn háború megindulása előtt miért ajánlott fel a Szovjetunió bizonyos finnországi területekért cserébe szovjet terülőt -két, ahol már szocializmus voll; helyesen cselokcdett-e, hiszen ez- a Finnországhoz kerülő szovjet lakosság kizsákmányolás alá vetését jelentette volna? Az élénk viták hevében több tév-s nézet kerül felszínre. Pl. nus es az hogy háború nélkül nem lehet a,kapitalizmust'megdöntőn!c ken egy ecetben cllcnsé ;es nézetek is kifejezésre jutnak, Néhány példa; a magyar-^ történelem bzokosok között többen az osztói-harc ellen^foglaltak állást, mondván, hogy niért bántjuk ni a kulákot és fiait, ha már nincs meg neki a földje? Ugyancsak a magyar-történelme szakosok közül egyeseken szovjet-fim háborúval kapcsolatban a szovjetmiié*agresszivitásáról, igazságtalan háborújáról, területrabi és mól beszeltek és végül oda klonkludáltek, hogy mivel hazánkban szovjet csapatok vannak^ Magyarország non önálló, hanem megszállt ország. Ezeket az’ a:itimarxista'nézeteket a szemináriumvezető a hallgatóikkal igyekezett mcgcáfoltotni, vagy ha ez ne Szórd he: .................... tők egyénileg komolyon főglalmoztak^a morde ss^,- ervc-J sorakoztattak fel, de megfelelő elméleti felkészült: módon nem tudták megoldani. Ezeket a megnyilatkozások>v. - szerint - nem úgy kell értékelni, hogy a kellő elvi-politikai szinvonal hiányát bizonyítják, hanem úgy, hogy a szemináriumok rósztvevőinek jelentős része önállóan foglalkozik problematikus kérdéseikéi ~s a szemináriumok azon az utón haladnak, amely idővel a magas elvi -politikai színvonal eléréséhez vezet. Czuth Béla tanársegednek jól sikerült előadását látogatta meg Sárközi István. Véleménye szerint kifejezte a.meglátogatott előadás a_ többi között azt a tényt is, hogy a gyarmatosítok politikája végeredményben a nemet fasiszta elmélettel van kapcsolatban. Ezt a kapcsolatot azonban Sárközi elvtárs szerint jó lett volna mélyebben megmutatni, és ez a megállapítás helyesnek mondható, - Megegyezik azzal a kívánalommal,^ amit Gaál Endre igy fejezett ki Borsanyi elvtárs éráinak látogatásával z non sikerült 'kielégítően, maga, cáfolta még őket seretnem hangsúlyozni, hogy az említett, önmagákban véve ellensége ez étele felvét eső nem ellenséges nődön történt, 1 ;■ e úgy, hogy ah véve cllcnsé, •JOG i v :v , hogy a halIga■kot és. ellen érveket . 1-, árnyában : marxista lat — v olemenycm lOlit ikai szí: :ivo~ kapcsolatban; Egyes kérdések sokoldalúbb megvilágítása, .egyes elvi problémáit mélyebb elemzése tovább emelné az előadások eszmei - politikai sz invonal át,11-kapó: ■ül latogc ele adui van a tott előadások szerkezeti felépitése logikus volt* Sárközi a’vtárs úgy véli, hogy Czuth Béla előadásában olykor tapasztal1" ' .s, hogy mondanivalóját a német kérdésről nem ott fejezi be, kellene,• hanem lezárja azt a végső következtetés nélkül. - Hág' ea helyes, hogy egyes jelenségeket, kérdéseket szőpirodaírni müvekből vett idézetekkel világitanait meg, de az is nagyon fontos, hogy az íd zotok helyét pontosan megjelöljek, mert különben nem táléi -lói- - _ hallgatók. Bálint elvtárs kiemeli jelentősében- hogy Borsonyi György sokkal otthonosabban mozog a szonináriunvezetősben, mint az előadások tartásában
