Szegedi Tudományegyetem Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi kar tanácsülései, 1953-1954, Szeged
1953. november 24., III. rendes ülés
Ln f ^ A párthatározatok végrehajtása egyetemünkön. Megállapítható, hogy a mi t er"■'létünkön az országos eredményekhez viszonyítva Kevesebb a helyi eredmény és több még a hiányosság. Távolról sem a sötét pesszimizmus beszél belőlem, hiszen meg vagyok győződve, hogy a hiányosságok kijavításának úgyszólván minden feltétele rendelkezésünkre áll, de eppen ideje megfújni a harci riadót, hogy rohamléptekkel behozzuk elmaradásunkat. Kezdjük mindjárt a párt es^kormányhatározat konkretizálásával. A, határozatok megjelenése után a vezető és helyi párt- és állami szervekben lázas munka kezdődőt+ a határozatok konkretizálása, felbontása, gyakorlati megválót. sa érdekében. A tanácskozások, értekezletek hálunk is megkezdődtek, a munka maga azonban már kevésbbé. Szén túlmenően : még azt sem sikerült eldönteni, hogyan kell^gyakorlatilag konkretizálni egyetemünkre a határozatokat. A kormányprogramm vonatkozó része, a dolog természetéből kifolyólag nem terjedhetett ki részletkérdésekre, a minisztérium viszont, "elfelejtett" olvi és gyakorlati útmutatást adni. így a kormányprogramm "konkretizálása11 egyik oldalon általános szólamokban, jámbor óhajokban merült ki, a másik oldalon viszont jobboldali túlzásokban, az országosan kivívott eredmények burkolt feladásában, ellenséges, nsztalyidegen elemek visszacsenpészésében nyilvánult meg - a párthatározat ravasz kicsavarásávál, a "törvényességre" való hivatkozással. A kormányprogramm a jószándéku értelmiségiekkel szemben elkövetett hibák orvoslását irta elő, de nem ■ azt, hogy a iövő értelmiségét mostmár szabad osztályidegen elemekkel megspékelni. A kormányprogramm után tapasztalható volt egyes egyetemi területeken likvidációs pánik is : egyesek a felsőoktatás "leépítéséről" beszéltek, "b-listától" tartottak ; hem látták át, hogy az egész oktatásügy strukturális arányainak helyes átrendezése. a beruházások és a fejlesztés- súlypont jának az alsóbbfoku oktatásra valcr helyezése korántsem jelenti az egyetemek visszafejlesztését. Eddig egyetemek tucatjait hoztuk letre és rohamléptekkel bepótoltuk felsőoktatásunk múltból öröklött provinciális elmaradottságát. Most általános iskolák százait, középiskolák tucatjait fórjuk létrehozni, do felsőoktatásunk egyetlen tégláját sem bontjuk le. Fél esztendő távlatát:'! nézve, azt hiszem, az akkor esetleg aggódó elemek is már leszűrhették saját tapasztalataik alapián a következtetést, hogy erről szó sincs. Az ui költségvetés oe fogja bizonyítani, hogy népi demokráciánk oktatási és kulturális célokra még az eddigi hatalmas összegeknél is nagyobb összegeket kíván fordítani. Az alsóbbfoku oktatás gyors fejlesztése mellett ebből a keretből bőségesen fog jutni meglévő egyetemeink - talán lassabb ütem"., de igy is jelentős mértékű továbbfejlesztésére is. Nem szabad elfelejtenünk, hogy az egyetemek fejlesztése területén jóidőre magunk mögött hagytuk a feladatok dandárját, a legköltségesebb beruházásokat stb. Ezekre támaszkodva most már viszonylag kisebb mennyiségű beruházással is jelentős minőségi előrehaladást érhetünk el. A kormányprogramm szabta követelmények szellemében készítette el a Rektor*Elvtárs egyetemünk perspektivikus fejlesztési tervét az elkövetkező esztendőkre. A tervezet azon az alapvetően helyes felismerésen alapszik, hogy népi demokráciánk igényei az uj szakaszban döntően megváltoztak egyetemeinkkel kapcsolatban. Eadig a főfeladatunk az volt, hogy az égető káderszükségletet rohamos tempóben elégítsük ki, természetesen, arra törekedve, hogy
