Török Róbert et al.: Háborús hétköznapok IV. Tanulmánykötet (Budapest, 2020)
Szoleczky Emese: A nagyváradi 4-esek egyik művésze: csíszentkirályi Lestyán Béla rajztanár (1889 - 1952)
HÁBORÚS HÉTKÖZNAPOK IV. nek”54 - a poénok nagy része és néhány szereplő kiléte örökre rejtély marad.55 Témában, közös élményekben pedig nem volt hiány: a hazai újságok, a tábori telefon ontotta (fél)hivatalos hírek mellett étkezés, gazdasági ügyintézés, alkalmi összejövetelek, egy-egy bajtárs ünneplése vagy csak egy kártyázás, borozgatás, közös dohányzás során lehetett egymást ugratni, információt cserélni. A 4-es honvédezrednél a tábori újság szerint főhősünk a „Pocus”56 becenevet kapta, s gyakran esett szó a lap hasábjain is róla: több kis történetnek is ő a (fő)szereplője, részint korpulens alkata, részint művészi munkái, de nem utolsósorban tréfára hajló természete miatt. [Arra a körkérdésre, hogy az orosz forradalom milyen hatással lesz a világháborúra] Országh, szb. hős-gyáros: „Csupán azt fájlalom, hogy az orosz forradalom hősei és mártírjai nem ezredünk állományába tartoznak s így dicső tetteiket nem örökíthetem meg az utókor számára a »Hősök könyvé«ben!”57 Lestyán, a Hősök képíró deákja: „Még csak az kéne! Nincs így is elég firkálni valóm!”58 „A csárda-asztalnál59 feljön a szó Keszler hadnagyról, volt ideiglenes ezredparancsnokunkról. Hogy ő mindig mint: Major Keszler, írta alá a nevét nálunk is. 54 A Négyes Honvédek Háborús Lapja, 3. évfolyam 3-4. szám 1918. április 3. 55 A Négyes Honvédek Háborús Lapja, 3. évfolyam 3-4. szám 1918. április 6. - „Minden sorát, szavát és rövidítését csak azok értették, akik akkor és ott részesei voltak a 4-es ezred történéseinek. Ma is sok mindent megérthetünk, hiszen az írások, rajzok nagy része önmagában is értelmezhető, vagy akár megfejthető, sőt a levéltárakban fellelhető napiparancsokból, egyéb kiegészítő forrásokból akár eseményekre és személyekre is fény derülhet, de az biztos, hogy pl. a Hirdetések vagy a Szerkesztői üzenetek rovat számos bejegyzése, vagy akár a rajzok egy része csak helyben volt dekódolható.” Babos Krisztina i. m. 39., 70. 56 „Pocus, a hős rajzolónk” címmel Walleshausen karikatúrája: A Négyes Honvédek Háborús Lapja, 2. évfolyam 6-7. szám 1917. július 28. 5. 57 Hősök Könyve: az ezred katonáinak hadiútját és hőstetteit megörökítő album, amelyet az „ezred aranykönyve”-ként emlegetett Kratochvil. Leírása szerint ez valamiféle kartonlapos személyi nyilvántartó rendszer lehetett, amelynek fejlécét, grafikai képét és egyedi illusztrációit Lestyán Béla készítette el. Kötetté való összeállítására valószínűleg sohasem került sor, anyaga elveszett, csupán egy-egy személyes történet jelent meg A Négyes Honvédek Háborús Lapja hasábjain: pl. 3. évfolyam 1-2. szám 15. (Buzgó György tizedes). Hasonló próbálkozás volt az ezredben történt humoros eseteket summázó Anekdotakönyv is. A Hősök könyvéből - Babos Krisztina i. m. 33. 58 A Négyes Honvédek Háborús Lapja, 2. évfolyam 3. szám 1917. húsvét 3. - lapalji jegyzet a Lestyán-szöveg alatti körbélyegző-karikatúrához: „Lestyán barátunk nyilatkozatára kénytelenek voltunk, hitelesség okából, láthatólag rányomni az ezred-pecsétet, nehogy ismét meggyűljék a baja - a grodeki Bahnhof-kommandóval. — Szerk.” 59 Az ezred, illetve a zászlóalj gazdasági hivatalát nevezték így, elé a főnök vezetéknevét téve volt azonosítható. Eredetileg katonai fedőnév, amelyet a telefonisták, távírászok szóhasználatában tettek kötelezővé, hogy az állások közelsége miatti „áthallások” során az ellenség nehezebben értelmezze őket. Hasonló: vármegye = zászlóalj (előtte a mindenkori parancsnok vezetékneve, pl. Leölkes-vármegye); század = község; szakasz = tanya. - Babos Krisztina i. m. 33.
