Török Róbert et al.: Háborús hétköznapok IV. Tanulmánykötet (Budapest, 2020)
Nagyné Batári Zsuzsanna: Hátországi húsvét az első világháborúban sajtószemelvények tükrében
HÁBORÚS HÉTKÖZNAPOK IV. Szintén háborús húsvéti ajándék a „legszebb húsvéti emlék”: a zsákmányolt orosz ágyúból készült arany és ezüst ékszerek csoportja, amelyeket az Auguszta-alap a rokkant katonák otthona számára hozott forgalomba: násfa, nyakkendőtű, függelék vagy óralánc formájában.48 Szegeden kefe- és kosáráruház nyílt, amelynek kínálatában bonbonierek, díszkosarak szerepelnek, ezek szintén húsvéti ajándéknak megfelelők.49 A Benkő Bank Budapesten az osztálysorsjegyeket tekintette a legjobb húsvéti ajándéknak.50 Míg a fenti példák valószínűleg főként a felnőtteknek szólnak, az ajánlatok alapján a gyerekekre is gondoltak. A Pécsi Naplóban, a Pécsi Nagyáruház hirdetésében alkalmas húsvéti ajándékként a következő tárgyak bukkantak fel a listában: nyulacskák, selyemtojások, labdák, játékok,51 a Székely Nép a gyerekeknek a Jó Pajtás újságot ajánlotta.52 A húsvéti ajándékozás történetéhez is jó adalék mindez a felnőttek és a gyerekek vonatkozásában egyaránt. Egy, a gyerekek megajándékozásával kapcsolatos korai beszámoló 1877-ből arról szól, hogy Erzsébet királyné (Sissi) kalácsot, tojást és süteményt ajándékozott a gödöllői református egyház iskolájában tanuló gyermekeknek.53 Tátrai Zsuzsanna írja, hogy a keresztgyerekek megajándékozásának szokása ismert volt, a húsvéti nyúl és a húsvéti ajándékozás azonban újabb keletű, népszerűvé válásában az édesiparnak és a kereskedelemnek volt szerepe.54 A felnőtteket érintő ajándékozásról kevesebb adatunk van, például Réső Ensel 1867-es szokásgyűjteményéből, amiben az szerepel, hogy a fiatal menyecskék, leányok húsvétkor új csizmát kapnak.55 Az első világháborús húsvétok esetében az ajánlott ajándékok egy része felnőtteknek szólt, így a felnőtt-ajándékozás történetéhez jelentenek plusz adalékot, de a példák a gyerekek megajándékozásának történetét is tovább árnyalják. 48 Az Újság, 15. évfolyam 92. szám 1917. április 6. 7. 49 Szeged és vidéke, 16. évfolyam 82. szám 1917. április 7. 5. 50 Friss Újság, 21. évfolyam 114. szám 1916. április 23. 8. 51 Pécsi Napló, 25. évfolyam 95. szám 1916. április 26. 8. 52 Székely Nép, 35. évfolyam 22. szám 1917. április 11. 2. 53 Magyarország és a Nagyvilág, 13. évfolyam 15. szám 1877. április 15. 237. 54 Tátrai Zsuzsanna: Gyermekek szerepe a naptári ünnepi szokásokban. In: T. Bereczki Ibolya (szerk.): Gyermekvilág a régi magyar falun: Az 1993. október 15-16-án Jászberényben és Szolnokon rendezett konferencia előadásai - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 50. Szolnok, 1995. 555. A keresztgyerekek megajándékozásáról Imrő Judit is ír Somoggyal kapcsolatban: az ajándékok között csemegék, hímes tojás, alma, narancs, mézeskalács volt. Imrő Judit: Szokások. In: Kapitány Orsolya-Imrő Judit (szerk.): Somogy megye népművészete. Somogy Megyei Múzeumok Igazgatósága, Kaposvár, 2001.420. 55 Tátrai Zsuzsanna 1990. i. m. 165.
