Török Róbert et al.: Háborús hétköznapok IV. Tanulmánykötet (Budapest, 2020)
Nagyné Batári Zsuzsanna: Hátországi húsvét az első világháborúban sajtószemelvények tükrében
HÁTORSZÁGI HÚSVÉT AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚBAN SAJTÓSZEMELVÉNYEK TÜKRÉBEN kétszáz és nehány korona. Ezen összegből vásárolt cigaretta azonban nagyon kevés az Egerben elhelyezett sebesülteknek. Azért tisztelettel kérem a város áldozatkész közönségét, hogy szives adományával növelje dohánykészletünket. Hasonló kérelemmel fordulok mindazokhoz, akik sebesült katonáink számára hajlandók bort adni, hogy adományukat hozzám (főgimnáziumi korház, iroda) legyenek szívesek elküldeni.”40 Aztán arról is beszámoltak, hogy hogyan zajlottak az ajándékozások: „Kedves volt a közönségtől, hogy azzal a meleg hittel, testvéries felebaráti szeretettel, amit a húsvéti áhitat fakaszt a szivekben, elment a mindünkért szenvedők ágyához, a sebesült katonákhoz, hogy amennyire lehet, kellemessé tegye nekik ezt a legkedvesebb keresztény ünnepet. A csaták fergetegéből vissza került legények most nem járhattak öntözni. Ahonnan ők jöttek, ott gépfegyverrel szokták egymást lespriccelni az emberek. A bicegő, felkötött karú vitézekhez ünnepi ruhás iskolás leánykák jöttek, virágot és piros tojásokat hoztak. Nagyon kedves volt ez a húsvéti ünnep! Városunk és a lelkes vidék nemesszivü közönsége husvét első napján közadakozásból megvendégelte a Vörös Kereszt kórházakban fekvő összes sebesülteket.”41 A beszámolókon túl a sebesültek megajándékozását is megköszönték a lapokban, és tételesen felsorolták, hogy ki, mit és mennyit adományozott. Ebből mindenki számára publikussá vált, hogy a lakosság milyen mértékben vette ki a részét a jótékonykodásból, ennek pedig szintén motiváló hatása volt, hiszen nyilvános elismerést jelentett az adományozónak az újságban közölt megjelenés. A beszámolók alapján tudjuk, hogy mik voltak az adományok, hiszen ezt is jelölték az adományozó nevének feltüntetése mellett: liszt, lekvár, befőtt, fehérnemű, könyv, cigaretta, vörösbor, kalács, szivar, szilvapálinka, pipadohány, vegyes saláta, kockacukor, párna, huzat, sör, piros tojás, képeslap, sütemény (finom, apró, teás; piskóta rolád, mézeskalács), méz, diós és mákos kalács, narancs, savanyú uborka, folyóirat, levélpapír, savanyú paprika, pogácsa, friss tojás, cukortojás, citrom, cukor, tea, ing, málnaszörp, csokoládé, birsalmasajt, pipa, főtt tojás, kártya, cukorka, szappan, irón, boríték, torta, főtt sonka, szalonna. Ebben a felsorolásban a finomságok és élvezeti cikkek mellett megjelentek a specifikusan húsvéti ajándékok is: cukortojás, piros tojás vagy főtt sonka.42 A sebesült katonák és a húsvéti ajándékozás egy másik dimenzióban is összekapcsolódott, ugyanis a lábadozó sebesült katonák a Vöröskereszt műhelyeiben dolgoztak, az elkészített tárgyaikat pedig vásárra bocsátották, és egy részüket húsvéti ajándékként hirdették: „A magyar szent korona országai 40 Egri Újság, 22. évfolyam 73. szám 1915. március 14. 3. 41 Szatmármegyei Hírmondó, 3. évfolyam 15. szám 1915. április 11. 1. 42 Egri Újság, 22. évfolyam 115. szám 1915. április 26.