Török Róbert et al.: Háborús hétköznapok IV. Tanulmánykötet (Budapest, 2020)
Nagyné Batári Zsuzsanna: Hátországi húsvét az első világháborúban sajtószemelvények tükrében
HÁTORSZÁGI HÚSVÉT AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚBAN SAJTÓSZEMELVÉNYEK TÜKRÉBEN lönböző kifejezések megadásával, így húsvét, háborús húsvét, húsvéti kalács, sonka, tojás, locsolás kulcsszavak lefuttatásával. Az elemzés tehát azoknak a cikkeknek a feldolgozásán alapul, amelyek a keresés során kerültek elő. Lényeges szempont, hogy nem minden vizsgált téma vezethető végig minden évre vonatkozóan, hiszen ha nem írtak ezekkel kapcsolatban a lapokban, a párhuzamba állítás nem lehetséges, ezért a tanulmány felépítése tematikus megközelítésű, ahol az idézett részletek keletkezési éve segíti az időbeli tájékozódást. A kibontakozó kép légióként a városi közeget jeleníti meg, érintőleges a falvakra való utalás. Az első világháborús hátországi húsvétról szóló cikkek vegyesen helyi, regionális vagy országos újságokból valók, valamint napilapokból, hetilapokból egyaránt. Bekerültek a hivatkozott cikkek közé az Egri Újság, az Esztergom és Vidéke, a Balatonvidék, a Nyírvidék, a Népszava, a Békés, a Szatmári Hírlap, a Pécsi Napló, a Székely Nép, a Kecskeméti Újság, a Budapesti Hírlap, a Váci Hírlap, a Szatmármegyei Hírmondó, a Világ a Vasárnapi Újság a Friss Újság az Újság a Szeged és Vidéke, a Komáromi Hírlap, a Honti Lapok, a Magyarország és a Nagyvilág az Érdekes Újság, a Pesti Hírlap, a Tolnai Világlapja, a Délmagyarország a Tolnamegyei Újság, a Gömörí Újság és a Színházi Élet írásai, mert ezekből érkezett találat a célzott keresésekre. A sajtótermékeken kívül fontos forrást jelentenek még a korabeli plakátok, felhívások is, amelyek a húsvétról fontos információkat tartalmaznak. A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár első világháborús plakátgyűjteményének húsvéttal kapcsolatos darabjait vizsgáltam, amelyek főként kormányrendeleteket tettek közzé a lakosság számára, így objektív forrásnak tekinthetők, hiszen a szabályozásokat közvetítették. A források vizsgálata során kérdésem, hogy a húsvéti ünnepeket hogyan ünnepelték meg a háborús körülmények között otthon; mindezt hogyan tálalták a korabeli sajtóban; és a cikkek, tudósítások, hírek és hirdetések segítenek-e rávilágítani arra, amit a hagyományos néprajzi metodológia eszközeivel, az oral history kutatásával már nem tudunk dokumentálni. Mégis, a korábbi időszakokban élők életének, mindennapjainak és ünnepeinek rekonstruálása fontos feladat, mert a háborús időszak személyes dimenzióját tárja fel, ez pedig segít megérteni a ma embere számára, milyen lehetett egy háborús ünnep. Mindehhez a sajtótermékek egy olvasatot biztosítanak, további kutatás esetén érdemes összevetni adataikat más forrásokban szereplő információkkal is, hogy még strukturáltabb legyen a kialakuló kép. i
