Török Róbert et al.: Háborús hétköznapok IV. Tanulmánykötet (Budapest, 2020)
Torma Galina: "A legigazibb és legbiztosabb krónika" - 100 éves filmhíradók a legújabb kutatások fényében
HÁBORÚS HÉTKÖZNAPOK IV. az eseményről mindössze két szűkszavú cikk jelent meg a napilapokban.15 Az egyikben a helyszínt nem is említették, de az utalásokból rá lehetett jönni, hogy erről az esetről van szó. A repülőgépgyárról talált dokumentumok, fényképek,16 illetve a helyszínről készült későbbi filmriport17 végül igazolták a következtetést. De miért nem árult el többet az inzert? Lehetne arra gondolni, hogy egy ilyen szerencsétlenség önmagában is kellően érdekes volt a korabeli mozilátogatóknak, nem számított, hol történt pontosan. Ez akár igaz is lehetne, azonban ennél jóval komolyabb ok húzódik meg a háttérben. Akkor ugyanis még javában tartott a háború, s minden olyan hír, amely a hadi repülőgépeket készítő gyárteleppel volt kapcsolatban, hadititoknak számított. A korabeli képes újságokban a gyár műhelyeiről megjelent fényképek feliratából is hiányzik a konkrét helymegjelölés.18 Az albertfalvai repülőgépgyárról szóló későbbi filmriport négy hónappal a tűzeset után azonban már megnevezte a helyszínt. Tehette, hiszen a háborúnak már vége volt, s a gyártelep légiposta-állomássá alakult át. A Tanácsköztársaság idején készült filmhíradókban is lehet találkozni hasonló „szűkszavúsággal”, amelynek okát a hadiállapot fennállására lehet viszszavezetni. Az 1919. április 16-ai román betörést követő határ menti katonai szemlék, illetve a diadalmas északi hadjárat bemutatása nagyon fontos volt a Vörös Riport Film propaganda-híradója számára, sok konkrétum azonban ezekben a beszámolókban sem szerepelhetett. A híradó operatőre kizárólag a hadsereg-főparancsnok engedélyével és közvetlen irányításával készíthetett felvételt a hadi eseményekről, helyszínekről, szigorúan meghatározva, hogy mi jelenhet meg a híradóban, és mi nem.19 A hadmozgásokról, csapatok állomáshelyeiről tilos volt hírt adni, vagy legalábbis konkrét adatokat közölni.20 Még a győztes csatákról is csak napokkal később számolhattak be a 15 Pesti Hírlap, 40. évfolyam 211. szám 1918. szeptember 10. 8.; Pesti Napló, 69. évfolyam 211. szám 1918. szeptember 10. 11. A Fővárosi Közlöny november elején közölt kimutatást az 1918. évi szeptember hónapban előfordult tűzesetekről, ebben említik ezt az esetet is: „Albertfalván a Magyar repülőgépgyár r.-t. 180 méter hosszú hangárja a benne lévő repülőgépekkel és alkatrészekkel teljesen leégett.” Fővárosi Közlöny, 29. évfolyam 53. szám 1918. november 1. 2116. 16 Czirók Zoltán: Felderítők Albertfalván (1918-1919), MRT Évkönyv 2012: https://docplayer. hu/68563544-Czirok-zoltan-felderitok-albertfalvan.html (a letöltés ideje: 2020. augusztus 11.); Dr. Tóth Sándor László: Az Első Magyar Repülőgépgyár Albertfalván (1914-1918) http://www.fataj. hu/2016/10/182/Albertfalva-repulogep-gyar.pdf (a letöltés ideje: 2020. július 10.) 17 https://filmhiradokonline.hu/watch.php?id=5472 (a letöltés ideje: 2020. július 10.) 18 Uj Idők, 24. évfolyam 34. szám 1918. augusztus 25. 160.; Ország-Világ, 39. évfolyam 39. szám 1918. szeptember 22.458. 19 Proletár Hadsereg, 1. évfolyam 15. szám 1919. június 5. 4. 20 A Vörös Katona, 1. évfolyam 26. szám 1919. április 23. 3.; Pesti Napló, 70. évfolyam 96. szám 1919. április 23.1.; „A jövőben a főhadiszállás, a hadtestek, a hadosztályok, a dandárok és csapattestek állomáshelye lapokban, levélben, levélborítékon, táviratban és telefonon meg nem nevezhető. Mindazok, akik e tilalom ellen vétenek és a fontos hadműveleti titkot eláruló állomáshelyet megnevezik, forradalmi törvényszék elé állíttatnak." Proletár Hadsereg, 1. évfolyam 14. szám 1919. június 3. 4.
