Török Róbert et al.: Háborús hétköznapok IV. Tanulmánykötet (Budapest, 2020)
Samu Botond Gergő: "A kivételes állapotokkal járó izgatott közhangulatra tekintettel…" - A Nagy Háború első hónapja az Országos Széchényi Könyvtár gyűjteményének tükrében
„A KIVÉTELES ÁLLAPOTOKKAL JÁRÓ IZGATOTT KÖZHANGULATRA TEKINTETTEL...” A haditervek alapján az első В lépcső, azaz a felvonulás az északi (orosz) frontra augusztus 12-én befejeződött.9 Ez lehetett az oka, hogy a Besztercéhez közeli Dés polgármestere, Ilosvay Jenő (1854-1926), a kéziratos Dési krónika szerzője egy nappal korábban már a következő hírt közölhette: „A »Szamosvölgyi vasút Részvénytársaság« 208/H.F. 914 számú hirdetménye szerint a vasút augusztus hó 12-étől kezdődőleg újabb visszavonásig polgári személy, podgyász és áruforgalmat - amennyire a katonai szállítások megengedik - újból felveszi s ennélfogva a megjelölt időtől kezdve, azon polgári személyek igazolási kényszer nélkül utazhatnak. Ezen körülményre a T. kereskedők és szállítók figyelmét különösen felhívom azért, hogy polgári közfogyasztásra szükséges árucikkek gyors és kellő mennyiségű beszerzéséről, a korlátozás megszüntetésének ideje alatt, gondoskodjanak.”10 A megnövekedett forgalom és az utazási korlátozások mellett olyan problémák is felbukkantak, amire nem is gondolnánk, bár egy vasutast vagy épp vasútvonal mellett élőt lehet, hogy meg sem lep. Ismét a bajai rendőrfőkapitányt, Molnár Mihályt idézem: „A m. kir. államvasutak zombor-óbecsei osztálymérnökségének 1018/1914. számú megkeresésére közhírré teszem, hogy - különösen a mostani válságos időkben - pályaszomszédok, illetve azok éretlen gyermekei köveket és más tárgyakat raknak a sinszálra, ami esetleg vonatnak, de különösen hajtánynak vagy pályakocsinak kisiklását könnyen okozza.” A folytatásból kiderül, hogy a gondatlan szülők akár 5 év fegyházbüntetést is kaphattak, jobb volt, ha odafigyeltek gyerekeikre.11 Ezen a ponton el is érkeztünk egy újabb tematikához, ez pedig a rendfenntartás problematikája egy amúgy is nyugtalan és bizonytalan helyzetben, úgy, hogy számos rendőrt, csendőrt besoroztak és elszállítottak a frontokra. Az egyes települések létszámuknak és fejlettségüknek megfelelően próbálták pótolni a kieső rendőri erőt, ezekből mutatok be két különböző megoldást. Besztercén Gyürk Zsigmond (?—1928) rendőrkapitány 1914 augusztusának utolsó napjaiban az alábbi hirdetményt tette közzé: „Holnap azaz folyó évi augusztus hó 28án délben 12 órakor a városi közbiztonsági külszolgálatot úgy a város belterületén mint külterületén a m. kir. csendörség veszi át. Mivel a csendörség szolgálatát nem csak tapintatosan hanem erélyesen is fogja teljesíteni, figyelmeztetem a lakosságot, hogy a csendőrök felhívásának már az első figyelmeztetésre tegyenek eleget, mert ellenkező esetben elővezetés illetve őrizetbe vételnek teszik ki magukat.”12 9 Kéri Kálmán: Az Osztrák-Magyar Monarchia vasúthálózata 1914-ben és felhasználása az első világháborúban. Hadtörténelmi Közlemények, 32. évfolyam 2. szám 1985. 262. 10 OSZK PKT I. vh. kézi soksz. Dés, 1914. augusztus 11. 11 OSZK PKT I. vh. kézi soksz. Baja, 1914. augusztus 20. 12 OSZK PKT I. vh. kézi soksz. Beszterce, 1914. augusztus 27.
