Török Róbert et al.: Háborús hétköznapok IV. Tanulmánykötet (Budapest, 2020)
Gál Vilmos: Bandholtz tábornok és a román megszállás
Bandholtz ostora - Egy tábornok, egy múzeum és egy napló nem diplomata módra A budapesti Szabadság téren 1936 óta tekint le a járókelőkre talapzatáról Bandholtz amerikai tábornok szobra. Ligeti Miklós, a korszak egyik legjelesebb magyar szobrásza határozott, katonás terpeszben állva, hátrakulcsolt kezében lovaglóostorral ábrázolta az amerikai főtisztet, akinek legendás alakjáért akkoriban szinte rajongtak a magyarok. De ki is volt Bandholtz tábornok, és miért vált kultikus hőssé egy, a háborúban ellenséges ország katonája Magyarországon a két világháború között? Harry Hill Bandholtz tábornok (1864-1925) az Amerikai Egyesült Államok európai hadseregének tábori csendőrségéért felelt az első világháború alatt. A harcok végeztével Párizsba vezényelték, ugyanis nyelvismerete, illetve ellenséges országok megszállásában, valamint a háborús helyzetek utáni rendezésben szerzett tapasztalata miatt (hosszú éveket töltött a Fülöp-szigeteken, az amerikai kormányzó katonai és rendészeti tanácsadójaként) felettesei úgy gondolták, hogy katonadiplomataként komoly szerepet kaphat az európai rendezésben. 1919 augusztusában aztán elérkezett az idő, a tábornoknak ott kellett hagynia pompázatos lakosztályát az elegáns Crillon Hotelben, mert parancsot kapott, hogy azonnal induljon Budapestre, ahol a párizsi Békekonferencia nagyhatalmait képviselő négyfős tábornoki misszió tagjaként kell fellépnie a román hadsereggel szemben. 1919 nyarán a román királyi hadsereg offenzívát indított a Tisza vonalát védő magyar Vörös Hadsereg ellen, amely a Tanácsköztársaság kormánya ellenőrzése alá tartozott. A románok július 29-én éjszaka sikeresen átkeltek a Tiszán, a magyar katonai védekezés rövidesen összeomlott, a tanácskormány vezetői pedig Bécsbe menekültek. Az erdélyi román hadsereg 1919. augusztus 3-én reggel elérte Budapest határát Kispesttől délre. Gheorghe Márdárescu tábornok parancsnoksága alatt 119 zászlóalj, 98 üteg, 60 lovasszázad érkezett ekkor a főváros térségébe, azok után, hogy az Antant határozott utasítására a Tisza vonalát kellett volna tartaniuk. A románok azonban fittyet hánytak szövetségeseik utasítására (a ka-
