Török Róbert et al.: Háborús hétköznapok IV. Tanulmánykötet (Budapest, 2020)
Huszár Mihály: Dénes Izidor 1919 - A marcali Kohn-Dénes család történetei 1914 - 1920 között
A KETTÉTÖRT FA ÁRNYÉKA - A MARCALI ICOHN-DÉNES CSALÁD HÁBORÚBAN ÉS BÉKEIDŐBEN fogtak el, de neki - ugyan súlyos sebesüléssel - az őrizetből sikerült megszöknie és vonattal Székesfehérvárra elmenekülnie.45 A fehér különítményesek a hitközségi iskolában és a tanítói lakásban található berendezést összetörték, felgyújtották. A községben számos lakást feltörtek és kifosztottak, több zsidó iparost megvertek és pénzt csikartak ki tőlük, például Dénes Izidor sógorától, Berger Lászlótól.46 A törvénytelenségek ellen Lehner Vilmos főszolgabíró Horthy Miklós vezérkaránál, a fővezérségen, Siófokon augusztus 28-án táviratban, majd 30-án személyesen Kaposváron is tiltakozott, de mindhiába.47 A marcali áldozatok egy részét 1919. augusztus 30-án hajnalban a helyi katolikus és izraelita temetőben a családjaik temették el. A karhatalom csak azt engedélyezte, hogy mindegyik érintett családból egy-egy személy lehetett jelen a hivatalos szertartást mellőző, fehér tisztek és pótcsendőrök felügyeletével lezajlott temetéseken.48 Gábor Ignácné Gold Janka visszaemlékezése szerint: „Bátyám temetésén családunkból egyedül én voltam. Dénes Izidorén az édesanyja. Löbléktől senki. A másik temetőben úgy hallottam nagy volt a tömeg.” A további zsidó áldozatokat, Gold Vilmost és Mayer Istvánt később itt temették újra.49 Az izraelita sírkertben felállított síremlékek hagyományos kialakításban az emlékező soraikban utaltak a tragédiára. Dénes Izidor megcsonkított ágú és kettétört tölgyfatörzset megformáló síremlékén viszont ma is csak a neve és az 1919-es évszám szerepel. További magyar vagy héber felirat és vallási szimbólum nem került fel a síremlékre. Az 1919-ben kivégzettek emlékének hivatalos megörökítésére 1920 és 1945 között nem volt lehetőség, csak az érintett családok ápolták „némán” az 45 MNL SML XXXV. 55. MSZMP archívum tematikus gyűjtemény. Marcali mártírok gyűjtemény. Gold Márton visszaemlékezése (1967.), 22-23.; MNL SML XXXV. 55. MSZMP archívum tematikus gyűjtemény. Marcali mártírok gyűjtemény. Gábor Ignácné visszaemlékezése 2. 46 Berger László és Sonnenfeld Jakab írta a panaszirodában tett vallomásában: „A fehérek által rendezett házkutatásokat melyben részt vett a helyi előkelő polgárság, (sőt a meggyilkolásokban is) nem hogy ellenezte volna, úgy a községi elöljáróság is, hanem támogatta még őket." Berger László kereskedő és Sonnenfeld Jakab vallomása. A dunántúli zsidóüldözések aktáiból. (A pesti zsidó hitközség panaszirodájának jegyzőkönyvei). Egyenlőség, 1919. szeptember 18. 3. 47 Mayer Ignác, akinek a fiát kivégezték, a következő feljegyzést tette a közös irodai bevétel-kiadási naplóba: „1919. szeptember 2-én, a szörnyűséges fehér terror idejében.” Marcali Múzeum Történeti Dokumentum Gyűjteménye ltsz: 2019. 54. 8. Közös iroda kiadások 1915. november 1-jétől 1925. augusztus 20-ig. Feljegyzési napló. 52.; Marcali Múzeum Történeti Dokumentum Gyűjteménye ltsz.: 2018.1.112. Lehner Vilmos tevékenységére lásd a későbbi perének dokumentumait: Marcali Múzeum Történeti Dokumentum Gyűjteménye ltsz.: 2018.1.115.; Bírósági ítélet (1950); Marcali Múzeum Történeti Dokumentum Gyűjteménye ltsz.: 2018.1.115. Bírósági felmentő ítélet (1950). 48 MNL SML XXXV. 55. MSZMP archívum tematikus gyűjtemény. Marcali mártírok gyűjtemény. Gold Márton visszaemlékezése (1967), 24-25.; MNL SML XXXV. 55. MSZMP archívum tematikus gyűjtemény Marcali mártírok gyűjtemény. Gábor Ignácné visszaemlékezése 4. 49 MNL SML XXXV. 55. MSZMP archívum tematikus gyűjtemény. Marcali mártírok gyűjtemény. Gábor Ignácné visszaemlékezése 4-5. i
