Török Róbert et al.: Háborús hétköznapok IV. Tanulmánykötet (Budapest, 2020)
Kincses Katalin Mária: A zombori egész alakos Rákóczi-szobor-ügy
1б4 HÁBORÚS HÉTKÖZNAPOK IV. szobránál címmel,65 amely a Rákóczi-kultusz teljes kultikus tematikáját és irodalmi eszköztárát felvonultatja a hazaszeretet nevében az eperjesi vérpadtól a mártír ősök bilincsein, a bécsújhelyi börtönhomályon, a hős kuruc katonákon (Bercsényi, Bottyán, Ocskay) át, a fél országnyi birtokról lemondó bujdosó fejedelemig. Ugyanakkor valami más is nagyon megváltozott a kassai ünnepséghez képest. Az ünnepi beszédet ugyanis már nem Thaly Kálmán, hanem Márki Sándor történész (1853-1925) mondta el,66 s alapvetően immáron már nem a kultusz szellemében, hanem a szabadságharc politikai és katonai vonulataira irányítva a figyelmet. Nem volt könnyű dolga, amikor a romantikusnacionalista kultusz helyett megkísérelt a közgondolkodásba egy újszerű narratívát bevezetni. Gyakorlatilag Bács-Bodrog vármegye katonai történetét foglalta össze a Rákóczi-szabadságharc alatt. A beszéd különlegessége, hogy benne a fejedelem kvázi egy tisztán közjogi felfogású, 19. századi politikusként jelenik meg: Márki teljes mértékben azonosítja a reformkori politikai törekvéseket a kuruc fejedelem politikai programjával. Márki szerint Rákóczi a reformkor előhírnökeként gyakorlatilag egy új Magyarország kiépítéséhez fogott hozzá, jól kigondolt terv alapján. Ennek a tervnek a legfontosabb elemei: a független, központi, felelős kormány, a törvényhozás, a közigazgatás és az igazságszolgáltatás megreformálása, a hadügy, a pénzügy és a külügy független igazgatása, Magyarország gazdasági önállóságának megteremtése. Márki Sándor gyakorlatilag a 19. századi reformtörekvéseket tulajdonítja Rákóczinak az évszázaddal korábbi államiság megteremtésében, tökéletesen egybemosva a Rákóczi-szabadságharcot a ’48-as törekvésekkel, amikor Rákóczi legfőbb érdemének azt tartja, hogy a fejedelem „... gyökeresen leszámolt azzal a nehézséggel, amelyet az uralkodóháznak és Ausztriának a magyar közjoghoz való viszonyában talált... s azt a belső hatalmat akarta izmosítani, amelynek vezére az ország és a törvény.”67 Rákóczinak a sárospataki országgyűlésen elmondott beszédét Kossuth ceglédi beszédéhez méri, s ehhez a Rákóczi-kultusz verses kelléktárából választ idézetet: „Szónok, kitől a zsarnok vére fagy, / Rákóczi égből kitört lelke vagy!”68 — Nem volt veszélytelen az aktuális politikai szituációban a ’48-as hagyományokra, a törvényességre, a nemzeti önrendelkezésre, a szabadságot szimbolizáló fejedelem alakján keresztül a függetlenségre s a balkáni válság közepette a katonai önállóságra és önálló külpolitikára hivatkozni. Az aktuálpolitikai áthallásokat azonban a beszédben csillapították a Rákóczi-kultusz széles körben 65 Közli: Dömötör Győző i. m. XXVIII-XXXIV. 66 Márki Sándor: II. Rákóczi Ferencz. Ünnepi beszéd. In: Dömötör Győző i. m. XIX-XVII. 67 Uo. XXIV. 68 Uo. Márki a bácskai költő, Jámbor Pál (1821-1897) Hiador álnévvel aláírt versét idézte.
