Török Róbert et al.: Háborús hétköznapok IV. Tanulmánykötet (Budapest, 2020)
Vastag Gazsó Hargita: A porvárosi Kávé Mátyások - Munk Artúr: A hiterland. A mögöttes országrész háborúja
Vastag Gazsó Hargita: A porvárosi Kávé Mátyások - Műnk Artúr: A hinterland ... Falta kapitány betegségei is kitalációk: „Ennek a bivalyerős kapitánynak rengeteg rezerva betegsége van. Képzeld: egy egész orvosi könyvtárat rendezett be, tanulmányozza a betegségek tüneteit...”38 A kórházak nővérei közt felbukkan egy Schwester Mária nevezetű, aki már a Napló 1915-1916 című kötetből is ismert. Ott a budapesti helyőrségi kórházban dolgozik, és a neve álnév. A Napló 1915-1916 című kiadványban feloldja a szerző az álnevet. A hinterlandban Falta kapitány környékezi meg Schwester Máriát. A porvárosi hadikórházban zajló események kísértetiesen hasonlítanak a Napló 1915-1916-beli budapesti helyőrségi kórházban tapasztaltakkal: Műnk Artúr, amikor ott jár, és sebészként dolgozik az első világháborúban, Fedák Sárival, a kor egyik legnagyobb színésznőjével, primadonnájával találkozik a kórházon belül. Egy fotón meg is örökíti a színésznőt, amely dokumentum hagyatékában39 található. Lakásán is jár a Napló 1915-1916 bejegyzése szerint. A hinterlandban a porvárosi hadikórházban bukkan fel a róla mintázott alak név nélkül egy szubrett szerepében: „Vezérük, a színházi szubrett ritkán jelent meg a kórházban, de ha mutatkozott, rendszerint magával hozta a fényképészt is, aki különböző pózokban fotografálta le a helyi és fővárosi lapok számára. A fényképeken a primadonna hol egy sebesült katona fejét kötözte, hol a műtőben segédkezett. Szenzációs volt az a felvétel, amely a művésznőt abban a pillanatban örökítette meg, amikor - erre a célra készült kosztümben - a kórterem padlóját súrolta.”40 A hinterland című regényben az elbeszélő az első világháború bírálójává válik, és szatirikus eszközökkel állítja pellengérre a Monarchia hadseregét, a katonaéletet. Mindez nyomon követhető a Falta kapitány-féle hősökön, akik néha kétségbeesnek a frontvonaltól, máskor viszont tőlük retteg az egész zászlóalj. „Műnk Artúr morális lázadásának célpontjai ezek az amorális prepozíciók, és nem is leplezi, hogy a frontkatona lelkületével szemléli a »drága, a gyönyörű Hinterland« csúnya emberi színjátékát, és mélyen megveti a Falta kapitányok üzelmeit éppen úgy, mint az Áldoriak és Kávé Mátyások »üzleteit«.”41 Az első világháború igazságának megírása, az ott átélt tapasztalatok átadása motiválta Műnk Artúrt. Ezt a gesztust nemcsak az interjúiból ismerjük, hanem kulcsot adnak hozzá a naplóbeli és a regénybeli egyezések, átfedések a háború lógósairól és spekulánsairól. 38 Uő 78. 39 A Petőfi Irodalmi Múzeum Művészeti Gyűjteményének Fotótárában. 40 Műnk Artúr i. m. 1981.139-140. 41 Bori Imre i. m. 240.
