Török Róbert et al.: Háborús hétköznapok IV. Tanulmánykötet (Budapest, 2020)

Vastag Gazsó Hargita: A porvárosi Kávé Mátyások - Munk Artúr: A hiterland. A mögöttes országrész háborúja

Vastag Gazsó Hargita: A porvárosi Kávé Mátyások - Műnk Artúr: A hinterland ...

a hinterland kadétirodájában dolgozni a háborúzással ellentétben. Radomir Konstantinovic fogalmával, „a lustaság mint akarat nélküliség”33-gel élve a szereplő belesüpped az akaratnélküliségbe, szórakozottságba......a lustaságban »meghal« a tudat akarata, belesüpped az akaratnélküliség szórakozottságába.”34 Ezen szórakozottság, meggondolatlan cselekedet, a hanyagság, a közömbösség miatt - ami munkálkodás a létezés ellen - leli majd halálát Leó az olasz fronton az első világháború negyvennyolcadik hónapjában, miközben gyermeke és felesége várja otthon. Négy év alatt ez az egyetlen támadás, amely alatt Leó már nem fél a dolgok kimenetelétől. „Közömbösen hanyagnak lenni itt a legmagasabb cél, s annyi, mint halottnak lenni.”35

Stein Leónak van egy munkatársa a porvárosi Földbankban, a jómódú Áldori Emil, aki - a regény elején még - Kávé Mátyáséknál lakik. Áldori által ismerkedik meg Leó Amálkával. Az első világháború kitörésével a bankok felmondják a kölcsönt, ezért rengeteg pénz marad benn az intézetekben. A fogyasztók fejvesztve keresik a hivatalnokokat a kérdéseikkel. Áldori javaslatára egy olyan hadikölcsönjegyzést vezetnek be, amivel egész Délvidéken a Földbank jegyezi a legtöbb hadikölcsönt. Áldori Emil szájába adja az elbeszélő a spekulánsokról szóló véleményét. Ezek az új emberek a háború újszülöttjei: a hadiszállítók. Ez a spekuláció, igazgató úr. Az emberek vesznek, eladnak, az árak emelkednek, és minden a háború telhetetlen torkában tűnik el. Az egyik ember a fronton vérzik vagy kolerában pusztul el az árok szélén... A másik vígan spekulál, szállít a hadseregnek, éli világát, vagyont gyűjt itthon. (...) - Úgy látszik, a háború nagyszerű pénzszerzési alkalom, és nem is olyan borzalmas azok számára, akik a hinterlandban, jó mélyen az ország belsejében élnek.”36 A Porvárosi Közlönyben jelennek meg a porvárosi hírek. Áldori inkább fizet az újságnak, csak hogy ne írjanak a sikereiről gyanús dolgai miatt.

A regény másik nagy szimulánsa Falta kapitány, akinek a nők a gyengéi. Magyarellenesnek, valamint élet és halál urának ismerhetjük meg, ugyanis ő osztja be a menetszázadokat a frontra, és neki is Amálkára fáj a foga. Falta zászlóaljának van egy nótája a porvárosi bakákról:

„Recece, nem vagyok én kapitány Recece, nem járok én paripán Porvárosi baka vagyok én Recece, gyalog masírozok én...”37

33 Uő 120.

34 Uő 121.

35 Uő 119.

36 Műnk Artúr i. m. 1981. 60-61.

37 Uő 170.