Török Róbert et al.: Háborús hétköznapok IV. Tanulmánykötet (Budapest, 2020)
Vastag Gazsó Hargita: A porvárosi Kávé Mátyások - Munk Artúr: A hiterland. A mögöttes országrész háborúja
Vastag Gazsó Hargita: A porvárosi Kávé Mátyások - Műnk Artúr: A hinterland ... 5. kép ■ Műnk Artúr (balról) Kelet-Galíciában 1916 szeptemberében. A fényképen Műnk autográf írása (Petőfi Irodalmi Múzeum, Művészeti Gyűjtemény Fotótára) Mindentudó elbeszélőt alkalmaz a szerző, amely elbeszélőnek egyes szám harmadik személyit a nézőpontja. Stein Leó nyomán bejárhatjuk a vasútállomások árusait, a hadikórházak sebesülttörténeteit. Stein találkozik sérült katonatársaival a hátországban, akik szintén tovább mesélik a szabácsi ütközetet, azaz Műnk Artúr megélt háborús tapasztalatait. Egy orvos történetét is leírja az elbeszélő, beemelve ezzel a regénybe a katonaorvosok szerepét, fontosságát, így a szerző szintén saját tapasztalataira támaszkodhat. „Fiatal, vézna segédorvos, egy szál gyertya világítása mellett, teljesen magára hagyva ápolta a sebesülteket. Körülöttünk nyögés, sóhajtás, nyöszörgés. A fojtott levegőjű teremben egymás mellett feküdtek ott magyarok, németek, bosnyákok és csehek. Az egyik sarokban néhány súlyosan sebesült szerb katona. A kórház előtt, az utca kövezetén, szörnyű gránátrobbanások.”28 Több szálon fut a kötetben a történet: a fronton megélt és a hinterlandbeli események váltják egymást. így a regény tere is megosztott: egyben megismerkedhetünk az első világháborús fronteseményekkel, de bepillantást nyerhetünk a hátország helyszíneibe is. Az elbeszélőtől megtudhatjuk, milyenek a mögöttes országrészek kaszárnyái, ahol az újoncokat képezik ki, ide vonul be például Stein is, az ő beszélgetéseiből ismerjük meg a helyszínt. Rövid jellemzésekkel világítja meg az elbeszélő az évek múlásával végbemenő első világ28 Uö 56.
