Sallay Gergely Pál et al.: Háborús hétköznapok III. Tanulmánykötet (Budapest, 2019)
Gereben Ferenc: A Nagy Háború egy polgárlány levelezésének tükrében
Gereben Ferenc: A Nagy Háború egy polgárlány levelezésének tükrében vonzáskörébe tartozó) „kisviláguk” minél komplexebben tükrözze a háborús korszak életvilágát, tehát hogy megkísérelje láttatni a cseppben a tengert. A dokumentumegyüttes egészének részletes társadalom- és mentalitástörténeti elemzésére egy külön kiadványban3 tettem kísérletet, az alábbiakban csak kiragadott példák bemutatására vállalkozom: a 15 levélírónak csak mintegy fele kap szót az alábbi összeállításban. Azok, akiknek személyét vagy egy-egy levélrészletét különösen alkalmasnak éreztem arra, hogy a különböző háborús helyzeteket és sorsokat reprezentálják.4 Ezenkívül felvonultatok néhány, a kutatás során feltárt jellegzetes dokumentumot is. 1914-1915 Pongrácz Károly, a császári és királyi 12. huszárezred hivatásos hadnagya mondható talán a gyűjteményből kibontakozó „mini-dráma” főszereplőjének. Ő Aranka másodfokú unokabátyja,5 és ő írja az első lapot 1914. július 19-én Aradról, állomáshelyéről: „Nagyon örültem kedves lapodnak, mely már gyakorlatokon talált”. A háború hivatalosan csak kilenc nappal később tört ki, de a készülődés már teljes gőzzel folyik. Azután hónapokig nem találtunk általa írt dokumentumot. De ezredének történetéből6 és az ezt szerkesztő Nemestóthy-Szabó Béla (aki az ezred egyik századparancsnoka volt) hadinaplójából7 tudjuk, hogy Pongráczékat a hadüzenet után először a szerbiai, majd röviddel utána az orosz frontra vezényelték. Az 1. lovashadosztály részeként augusztus 16-án lépték át az orosz határt, és Pongrácz - mint hírszerző járőrparancsnok - Komancánál ütközött meg először a cserkesz lovassággal.8 Egy másik levélírónknak ugyancsak fontos szerep jutott volna, ha a sors mint rendező nem korlátozza drasztikusan „fellépési” lehetőségét. Kesztler Andorról van szó (a hivatalos iratokban általában András/Andreas néven 3 Gereben Ferenc: „Most minden valamirevaló férfinek itt a helye!” Egy első világháborús családi dokumentumegyüttes vallomásai (1914—1918). Budapest, 2017. 4 A levelek eredeti írásmód szerinti közlésére törekedtem, de néhány helyen a szövegben - a jobb érthetőség kedvéért - javítottam. 5 A3, számú jegyzetben szereplő könyvemben még csak találgatni tudtam a rokoni fokozatot. Aranka anyai nagyapjának az Országos Széchényi Könyvtár gyászjelentés-gyűjteményében fellelt, 1910-ből való partecédulája, amelyen Aranka és ifj. Pongrácz Károly egyaránt unokaként van feltüntetve, bizonyossá teszi a másod-unokatestvéri kapcsolatot: https://dspace.oszk.hU/handle/123456789/179129# (a letöltés ideje: 2018. január 23.) 6 A cs. és kir. 12. huszárezred a világháborúban. [Szerkesztette: Nemestóthy-Szabó Béla ezredes.] Kiadja: az ezred volt tisztikara. Budapest, 1926. 7 Nemes-Tóthi Nemestóthy-Szabó Béla: Naplóm 1914-1918. A császári és királyi 12-ik huszárezredben. Budapest, 2015. 8 A cs. és kir. 12. huszárezred a világháborúban. 1. m. 9.
