Sallay Gergely Pál et al.: Háborús hétköznapok III. Tanulmánykötet (Budapest, 2019)
Diószegi György Antal: Jótékonyság és kegyelet az első világháború idején
90 HÁBORÚS HÉTKÖZNAPOK III. A pesti görög Sacelláry Pál rögzítette, hogy a Petőfi téri görög egyházközséget 1802. november 9-én megalakító görög családok sorában (többek között) a következő görög családok egyenes ági felmenői is ott voltak: Agorasztó, Armenuly, Dóra, Haris, Lyka, Malaky, Manno, Milos, Oeconom, Sacelláry, Ziccó.20 E a görög családok az első világháború idején a csatatéren éppen úgy megállták a helyüket, mint a jótékonyság és kegyelet értékvilágában! JÓTÉKONYSÁG ÉS KEGYELET A MAGYARORSZÁGI GÖRÖGÖK KÖRÉBEN AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚ IDEJÉN A magyarországi görögök adományozó voltát bemutató kutatásaim során egy igen érdekes adalékra is rátaláltam az első világháború magyar hadifoglyai sorsa tekintetében. E tárgykörben szívet melengető érzés emlékezni egy görög hölgy, Ypszilanti hercegné azon „áldást érdemlő közbenjárására”, hogy „szeretetreméltó készséggel” vett részt a „magyar hadifoglyok sorsa” jobbításában. „Magyar konyha a nisi fogolytáborban.” „Ypsilanti görög herceg felesége a múlt hónapban meglátogatta a Szerbiában élő magyar hadifoglyokat és az érdekes részletekkel bővelkedő látogatás után tíz vagon fehérneműt, harisnyát, cigarettát, magyar könyveket küldött fogságban levő honfitársainknak.” „Az ország minden részéből hálálkodó leveleket írtak Athénbe a szerb fogságban levő magyar katonák aggódó hozzátartozói Ypsilanti hercegnőnek, aki szeretetreméltó készséggel vállalta magára, hogy a nehézkes és hoszszadalmas eljárás helyett ő maga juttatja el a magyar foglyoknak a hazulról írt leveleket. Ypsilanti hercegnő szerbiai látogatása óta általában lényegesen megváltozott a magyar hadifoglyok sorsa; a magyar származású hercegaszszony minden alkalmat és módot felhasznált arra, hogy a magyar hadifoglyok helyzetén könnyítsen. Ypsilanti hercegnő járta ki, hogy a hadifoglyok részére külön magyar konyhát állítsanak fel, amely képzelhető, hogy milyen örömet keltett a fogolytáborban. Március 15-ről Nisben kelt levélben írja a feleségének egy tartalékos hadnagy hadifogságból a következőket: Nis, 1915. március 15. Drágáim! A magyar konyhát alig egy hete állították fel Ypsilanti hercegnő áldást érdemlő közbenjárására.”21 A görög Ypszilanti hercegné nemzetközi jelentőséggel bíró diplomáciai minősége okán érdemes a következő híradást is megismerni! „Hol vannak szerb fogságba esett katonáink? A Szerbiából elhurcolt hadifogoly katonáink ügyében Darányi Ignác, a magyar hadifogoly-gyámolító bizottság elnöke 20 Sacelláry Pál: A budapesti Görög-udvar. Budapest, 1924. 22-23. 21 Magyar konyha a nisi fogolytáborban. Délmagyarország, IV. évfolyam 97. szám. 1915. április 24. 8.
