Sallay Gergely Pál et al.: Háborús hétköznapok III. Tanulmánykötet (Budapest, 2019)
Diószegi György Antal: Jótékonyság és kegyelet az első világháború idején
HÁBORÚS HÉTKÖZNAPOK III. harctéren. 1915 elején Uzsok közelében hadifogságba került: többször próbálkozott szökéssel a hadifogolytáborból. Ez 1918 elején sikerült is: sok szenvedés után hazatért Magyarországra. JÓTÉKONYSÁG ÉS KEGYELET A MAGYARORSZÁGI GÖRÖG CSALÁDOK HAZAFISÁGA FÉNYÉBEN Fentebb már többször említett dédnagyapám, Spillenberg György Ferdinánd anyai ági ősei a tokaji görög Papademosz/Szerviczky-családból származtak, ezért most a korabeli magyarországi görög családok hazafisága fényében mutatom meg azokat az emlékeket, amelyek a jótékonyság és kegyelet tárgykörében igen fontos adalékokat jelentenek. Különösen igaz ez annak fényében, hogy Magyarország és Görögország mind az első, mind a második világháborúban ellentétes oldalon álltak. Kiemelendő ez annak tükrében is, hogy a magyarországi görög családok mindig a magyar haza érdekeit szolgálták, és ugyanakkor megőrizték görög szülőföldjük iránti szeretetüket is. MAGYARORSZÁGI GÖRÖGÖK VITÉZSÉGE AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚBAN Egy évszázada zajlott az első világháború: ennek okán érdemes megemlékezni a magyarországi görög családok azon tagjairól, akik ekkoriban a magyar hadseregben szolgáltak. Szekszárdon nyugszik a magyar olimpiai bajnok kardvívó Glykais Gyula (1893-1948), aki 1915-ben olasz hadifogságban volt. A Fiumei úti sírkertben áll Manno Miltiades (1879-1935) síremléke a 46. parcellában. A kiváló művész és sportember népfelkelő századosként szolgált. Az 1. honvéd huszárezred tisztjeként többször megsebesült: harctéri sebesülései miatt visszavonult a versenyzéstől. Művészi teljesítménye jegyében utalok arra, hogy a gorodoki rohamot ábrázoló bronz domborműve rohamra induló, vágtató huszárokat ábrázol.3 Manno Miltiades testvére, a szintén remek sportember Manno Leonidas az első világháborúban népfelkelő századosként szolgált az 1. honvéd huszárezredben: a Koronás Arany Érdemkereszt hadiszalagon és a bolgár Katonai Érdemrend V. osztálya birtokosa volt. A Farkasréti temetőben a 13. parcella (1-503) területén található Kurucz Károly (1877—1934) tábornok sírja. Görög elődei közül indokolt megemlíteni 3 Vö. Prohászka László: A gorodoki lovasroham újra látható domborműve. In: Hausner Gábor (szerk.): A Hadtörténeti Múzeum Értesítője 7. Budapest, 2004. 35-40.
