Sallay Gergely Pál et al.: Háborús hétköznapok III. Tanulmánykötet (Budapest, 2019)
Kincses Katalin Mária: Sebesült- és katonaélet a hátországban Házi Jenő visszaemlékezései alapján - Adalékok az első világáborús kórházi sebesültellátás történetéhez
Kincses Katalin Mária: Sebesült- és katonaélet a hátországban ... egyszerű természetű. Ezért akartam tehát mindenáron klinikára kerülni, és épp ebből az okból örültem neki, hogy ez sikerült.”9 A Házi által XVI-osnak nevezett helyőrségi kórház, az úgynevezett Verebély-klinika Budapesten volt, a VIII. kerületi Üllői úton, a mai I. számú sebészeti klinika,10 11 amit az intézményt vezető híres sebészprofesszor, Verebély Tibor11 után neveztek így. „A klinikára a mentők szállítottak — írja. — Édes megnyugvás szállt belém, amidőn magam körül hallottam újból a nagyváros lármáját, láttam egymás után elvonulni a hatalmas épületeket. (...) Ámbár telefonon bejelentették a jövetelem, mégis, nemigen vártak rám. Megérkezve, az emberek sokat futottak össze-vissza, míg végre felvittek a műtőbe, ahol azonnal ráhelyeztek a műtőasztalra. A szomszéd asztalon éppen egy lány kezét vagdalták, mi rám nézve egyáltalán nem volt bizalomkeltő látvány. Az egyik asszisztens hozzám jött, levette a véres kötést és a sebeim kezdte vizsgálgatni. A dolog iszonyú fájdalmakat idézett elő, és ugyancsak szükség volt a biztatásra, hogy jajszó nélkül tűrjem a műtétet. Az orvos addig babrált a szondállal,12 míg végre csakugyan sikerült neki két cafat ruhafoszlányt és egy gerinccsigolya csontrészt [találni], amely [...]13 tehát szív alakú, és haránt egy kidudorodás emelkedett ki az egyik oldalon. A megkönnyebbülés sóhaja hagyta el ajkamat, midőn hallottam, hogy vége a vizsgálatnak és a röntgenkamrába kell engem levinni. Ez meg is történt, ahol egy kisasszony felvételt csinált a megsérült részről, és tőle hallottam meg legelőször, hogy nem golyó, hanem számos szilánk van bennem. Mutatta is a lemezt, mit én is megnéztem, és a látványra aggodalmasan elszorult a szívem: hogyan is fogják e sok szilánkot belőlem majd kiszedni? A röntgenezés után újból felvittek a műtőbe és ismét ráhelyeztek a műtőasztalra. Az asszisztens megszemlélte a lemezt és kijelentette, hogy operálni engem nem lehet, meg kell várni, míg a szilánkok maguktól kijönnek. Eme vélemény után egy nőorvos nem valami ügyesen bekötött, és helyemül kijelölték a Köztelek épületében levő tiszti kórházat.”14 A Köztelek egy közgazdasági és időszaki agrárlap volt, az Országos Magyar Gazdasági Egyesület közlönye, amely 1891-1944 között jelent meg. Ennek kiadóhivatali épületében alakították ki ideiglenesen a rehabilitációs kórhá-9 Napló, II. füzet, 1915. április 20. - május 17. 10 A katonaegészségügyi iratok „Kir. m. tudományegyetem I. sz. sebészeti kóroda”-ként említik. Vő. Kiss Gábor i. m. 26. Működésének iratanyaga csak 1916-tól maradt fenn. Ugyanott. 11 Verebély Tibor, id. dr. (1875-1941) - sebészorvos, patológus, egyetemi tanár, akadémikus. 12 Szondával. 13 Kihagyott szövegrész: „amelynek alakja így nézett ki”. Ennek oka, hogy a naplóban található rajzot e helyen nem közöljük, annak leírása nagyon szemléletes. 14 Napló, II. füzet, 1915. április 20. - május 17.
